Három dél-koreai, két nepáli, két pakisztáni, egy szerb, egy ír, egy norvég és egy francia - ennyien haltak meg a hétvégén Pakisztánban a világ második legmagasabb hegycsúcsán, a K-2-n.
Péntek este közel 25 alpinista próbált feljutni a 8611 méteres csúcsra, amit még a Mount Everestnél is veszélyesebbnek tartanak. A csúcstámadókat azonban váratlanul lavina érte, ami elszakította a kifeszített köteleket, és több hegymászót elsodort.
"Az emberek elkezdtek lefelé futni, de senki sem tudta, hova kéne menni" - számolt be az ijedtségről és a zűrzavarról Wilco van Rooijen, aki szerint az utolsó bázisállomás eléréséig minden jól ment, a csúcstámadáskor viszont minden rosszra fordult.
A megmenekült, és jelenleg fagyási sérüléseivel egy pakisztáni katonai kórházban ápolt holland alpinista elmondta: a mászók több nagyobb csoportban kezdték meg a csúcstámadást, amire már július óta vártak, de a lavina után nem voltak képesek együttműködni, és valószínűleg nem megfelelően készültek fel a mászásra.
"Használni akarták a gázpalackomat és a kötelemet. Mindenki saját magáért harcolt, és még mindig nem értem, az emberek miért hagyták magukra a többieket" - nyilatkozta az alpinista.
Van Rooijen a katasztrófa után két hegymászóval rekedt a hóban, majd elindult lefelé. Többen összeroskadva feküdtek a hegy halálzónájának nevezett részén, ahol az oxigénhiánytól levegőért kapkodtak, mások köteleken fejjel lefelé lógva várták a fagyhalált.
A holland alpinista folytatta a menetelést lefelé a hegyről. Végül társával együtt egy helikopterrel kimentették, és egy pakisztáni katonai kórházba szállították.
"Pokol volt odafenn"
A még mindig a hegyen tartózkodó Marco Confortolának műholdas telefonján sikerült beszélnie testvérével. "Pokol volt odafenn" - idézi beszámolóját az Ansa hírügynökség. "A leereszkedéskor, még 8 ezer méter felett, a magasság és a kimerültség miatt elaludtam a hóban. Amikor felkeltem, nem tudtam, hol vagyok".
Az expedíció szervezői csak akkor értesültek a pusztító lavináról, amikor szombat este a hegymászók egy csoportja visszaérkezett az alaptáborba.
A K-2-t csak néhány száz alpinistának sikerült megmásznia, és már több tucatnyian meghaltak csúcstámadás közben. 1996. május 11-én hat hegymászó halt meg vagy tűnt el a csúcson.