Szerdán a szintén 2007-ben csatlakozott Romániát is elmarasztalta a
korrupció elleni küzdelem terén Brüsszel, de ellene nem hozott szankciókat.
Nem hozott elegendő eredményt a felső szintű korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem Bulgáriában, és a bizottságnak lépnie kellett az adófizetők pénzének védelme érdekében - indokolta az intézkedést az európai uniós alapok kezeléséről készült friss jelentés.
A testület kész visszavonni a lépést, "amint Bulgária megteszi a szükséges kiigazító lépéseket" - fogalmazott Johannes Laitenberger bizottsági szóvivő egy sajtótájékoztatón.
Ugyanaznap hozott nyilvánosságra a bizottság egy másik jelentést is, ebben "szükségesnek és rég esedékesnek" nevezi a bolgár igazságszolgáltatási és a végrehajtó intézményrendszer reformját. Mindamellett megállapítja azt is, hogy az elmúlt hat hónapban jó irányba is tett lépéseket Bulgária, különösen a belügyminisztérium átalakításával.
A bizottság az utolsó pillanatban enyhítette az előzetes jelentésekben alkalmazott szóhasználatot, és a végleges változatba nem került bele az a figyelmeztetés sem, hogy késést szenvedhet Bulgária csatakozása az eurózónához és a schengeni övezethez.
A befagyasztott összegek a PHARE és az ISPA előcsatlakozási alapokba tartoznak. Az intézkedés nem érinti a strukturális alapokból lehívható több milliárd eurónyi támogatást, de az EU vizsgálja ezeknek az alapoknak a kezelését is.Brüsszel szigorúan figyeli a balkáni országot annak 2007. januári uniós csatlakozása óta, megreformálja-e igazságügyi rendszerét, hogyan használja fel az uniós támogatásokat, s mit tesz az élelmiszer-biztonság és a légi biztonság területén. Míg az utóbbi két területen fejlődést könyvelt el az EU, az első két tárgykört illetően folyamatosan bírálatok érték Brüsszelből Szófiát.
Szintén szerdán ismertette a bizottság Romániáról szóló jelentését. A testület Románia korrupció elleni küzdelmével is elégedetlen, Bulgáriától eltérően azonban a másik 2007-ben csatlakozott tagállamot nem sújtotta szankciókkal.
A jelentés hangsúlyozza, hogy Romániának többet kell tennie a felső szinteken tapasztalható korrupció ellen.
"A kép összetett, egy működő rendszer elemei már a helyükön vannak..., de a felső szintű korrupció kiirtásához világos konszenzusra van szükség, az összes parlamenti erő konszenzusára" - jelentette ki Johannes Laitenberger.
Júniusban egy román parlamenti bizottság elvetette, hogy vizsgálat induljon a megvesztegetéssel gyanúsított Adrian Nastase volt miniszterelnök ellen. Számos volt miniszter ellen is felmerült a korrupció gyanúja, de (még) nem kerültek bíróság elé.
A bírók gyakran használnak megkérdőjelezhető érveket a korrupcióellenes eljárások halogatására. "Gyakran látjuk, hogy a bírók halogatják az eljárást, és apró okok miatt visszaküldik az ügyészségnek az ügyeket... Nyugtalanító az ügyek elnapolása, az ítéletek meg nem hozatala, és a nem elrettentő büntetések kiszabása a magas szintű korrupciós ügyekben" - mondta Laitenberger.
Egy európai parlamenti képviselő, a német kereszténydemokrata Elmar Brok szerint a két országban romlott a helyzet az uniós csatlakozás óta, ahelyett hogy javult volna, de különbségek azért vannak köztük.