Szerbiában elfogták Radovan Karadzicot

Infostart
2008. július 22. 01:00
13 évvel a boszniai háború vége után a szerb hatóságok elfogták Radovan Karadzsicot, a boszniai szerbek egykori politikai vezetőjét. Karadzicot 1995 óta, háborús bűnök vádjával körözte az ENSZ hágai Háborús Bírósága. Többek között a srebrenicai mészárlás előkészítésében is bűnrészesnek tartják.

13 év kellett ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás kezére kerüljön a délszláv háborúk egyik leghírhedtebb vezetője. A Boszniában és Szerbiában dolgozó tudósítók többször is beszámoltak arról, hogy a pszichiáterből nacionalista politikussá átvedlett Karadzic rendszeresen meglógott a nemzetközi békefenntartók elől.

A közvélemény szinte kész tényként kezelte azokat a vádakat is, hogy a kezdetben NATO vezetésű stabilizációs erőknek parancsba adták: ne siessenek Radovan Karadzic, és háborús főparancsnoka, Ratko Mladic kézrekerítésével. Az ENSZ hágai törvényszéke Karadzicot vádolja a 8000 muzulmán meggyilkolásával végződő srebrenicai hadművelet megszervezésével és más háborús bűnökkel is. Hétfőn késő este Serge Brammertz főügyész megerősítette az elfogás tényét.

A rejtőzködés nagymestere volt

Karadzic ellen még 1995 emeltek vádat népírtás miatt. Azóta a rejtőzködés nagymesterévé vált, bár időnként szemtanúk azt állították, hogy szemtől-szembe találkoztak vele például boszniai szerb területen lévő kávézókban. Sajtóbeszámolók szerint néha kolostorokban rejtőzött és papnak öltözött.

Végül Szerbiában a szerb rendőrség fogta el. Belgrádra egyre nagyobb nyomás nehezedett az EU részéről a háború bűnökkel vádolt személyek kiadására. Ha ez valóban megtörténik, akkor ő lesz a 44. Szerb vádlott, aki Hágába kerül. Köztük volt a 2000-ben megbuktatott Szlobodan Milosevics szerb elnök is, aki elhúzódó tárgyalása során a hágai vizsgálati fogságban halt meg.

"Előbb-utóbb mindenkit elfognak"

A hágai főügyész szerint Karadzic elfogása arra példa, hogy "senki sem menekülhet az igazságszolgáltatás elől, mert előbb-utóbb elfogják őket".

Radovan Karadzic a vádak szerint kulcsszerepet játszott a tisztán szerb többségű területek létrehozásában, az ezt elősegítő etnikai tisztogatásokban, melyeknek a gyilkosság és nemi erőszak is része volt. Boszniai szerb politikusként 1992-ben még képviselőtársa volt a helyi muzulmán és horvát politikusoknak. Azt követően azonban, hogy azok kikiáltották a köztársaság függetlenségét, a szerb nacionalisták legfőbb politikai vezetőjévé vált.

A szerb hatóságok szombaton adtak ki Hágának egy másik gyanúsítottat, aki kilenc éven át rejtőzködött. Stojan Zupljanin egykori rendőrfőnök volt a felelős a Boszniában felállított koncentrációs táborokért. A boszniai háborúban becslések szerint 250 ezer ember halt meg, és közel kétmillió menekült el otthonából.