A korábbi 54 százalékkal szemben 60 százalékkal hajlandó csökkenteni az agrártámogatást az EU - jelentette be a világkereskedelmi tárgyalások úgynevezett dohai fordulójának újabb tanácskozása előtt Peter Mandelson kereskedelmi biztos.
Brüsszel ezzel is nyomást akar gyakorolni a feltörekvő államokra, és el akarja érni, hogy Brazília, India és Kína a hasonló mértékben csökkentse a nyugati ipari termékekre kirótt vámokat.
A hét éve tartó dohai tárgyalási forduló során a fejlett és a fejlődő országok többször is élesen összekülönböztek. A szegény országok könnyebb bejutást követelnek agrártermelőiknek az amerikai és európai piacokra és azt, hogy a dotált és olcsó nyugati áru ne vegye el a megélhetést a gazdáktól. A fejlett országok ugyanakkor a piac nagyobb megnyitását követelik ipari termelőiknek és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó bankjaiknak.
Peter Mandelson szerint, ha a felek nem tesznek meg mindent, akkor nem tudják a héten lezárni a tárgyalásokat. A vezető államokra nagy nyomás nehezedik, hogy még az idén pontot tegyenek a tárgyalási folyamatra, és kész tények elé állítsák a jövőre hivatalba lépő, új amerikai elnököt.
Eközben azonban a feltörekvő államokra is megpróbálnak nyomást gyakorolni - ezt szolgálta Mandelsonnak az a megjegyzése, hogy a tárgyalási forduló nem lehet sikeres, ha nem csökkentik a nyugati ipart és pénzügyi intézményeket sújtó korlátozásokat.
Az EU sem egységes
A kereskedelmi biztos által felvázolt terv ellenére korántsem egységes az európai álláspont. A blokkon belül vita folyik az agrártámogatások rendszeréről.
Írország, például - annak ellenére, hogy leszavazta a Lisszaboni Szerződést - vonakodik a közös agrárpolitika drasztikus reformjától, azaz attól, hogy csökkenjenek a gazdáknak nyújtott támogatások. Hagyományosan hasonló állásponton van Franciaország is.
Párizsnak ráadásul egyfajta magánvitája van Mandelsonnal, akitől azt várja el a tárgyalásokon, hogy ne csak adjon a szegény világnak, de kapjon is valamit cserébe. Közben az Egyesült Államok, Brazília és más jelentős agrárexportőrök az utóbbi időkben jobb feltételeket harcoltak ki marhahús-, tejtermék- és cukorexportőrjeiknek, és ezzel komoly kihívást támasztanak az európai termelőknek.
Kérdés, hogy sikerül-e az EU-nak valóban lökést adni a tárgyalásoknak, és például az Egyesült Államok is hajlandó lesz-e az agrártámogatások lefaragására.
Azt, hogy komoly érdekellentétekről van szó, jól jelzi, hogy a brazil főtárgyaló a náci propagandához hasonlította a gazdag országoknak azt az állítását, hogy már így is jelentős engedményeket tettek.