Nicolas Sarkozy egy közép-franciaországi üzemlátogatás alatt jelentette be, hogy az állam pénzeit kezelő, állami letéti pénztárat a kormány által ellenőrzött, úgynevezett szuverén vagyonalappá kívánja átalakítani. "Semmi sem indokolja, hogy Franciaország ne rendelkezzék egy ilyen eszközzel" - mondta a köztársági elnök.
Nicolas Sarkozy ezzel burkoltan azokra a szuverén vagyonalapokra utalt, melyeken keresztül Oroszország, Szingapúr, Norvégia, de az utóbbi időben különösen Kína, Kuvait vagy az Arab Emírségek állami tartalékaikat egyre aktívabban, olykor agresszív módon fektetik be nyugat-európai és amerikai vállalatokba.
Az Arab Emírségek által ellenőrzött, becslések szerint összesen mintegy 943 milliárd dollárnyi tőkeállományt kezelő Abu Dhabi Befektetési Hatóság például 7,9 milliárd dollárt fektetett be az amerikai hitelválság által meggyengült, patinás City Groupba, egy, a kínai központi bank tartalékait kezelő alap pedig a francia Total, valamint a brit BP olajipari vállalatokban szerzett néhány százalékos részesedést.
A gazdasági szakemberek által máris "privatizációs paradoxonnak" nevezett jelenség Európában és az Egyesült Államokban egyaránt aggodalmat kelt. Az államilag ellenőrzött vevőkről, akik egyébként becslések szerint összességében mintegy 3000 milliárd dollárt kezelnek, azt feltételezik ugyanis az érintett kormányok, hogy nem csupán a pénzügyi eredmény, hanem az ellenőrzés megszerzése is érdekli őket, különösen a stratégiai területnek számító energia- vagy távközlési szektorban.
A francia köztársasági elnök mindenesetre jelezte: elképzelése szerint a több tízmilliárd eurót kezelő letéti pénztár vagyonalappá alakítása egyben védelmi eszközként szolgálna arra az esetre, ha fontos francia cégeket spekulációs céllal próbálnának felvásárolni. A takarékpénztárként is működő intézet jelenleg a legnagyobb francia vállalatok egyik fontos befektetője, szociális lakásprogramokat finanszíroz, és fontos állami nyugdíjalapokat kezel.