A náci diktátor alakja életének utolsó napjait idézi, ahogyan a Bukás című film is ábrázolta. A bunkerszerű környezetben egy megtört, púpos alak ül az íróasztal mögött, a falon az egykor meghódított Európa térképe látható.
A viaszbábut azért is formálták ilyenné, mert nem akarták, hogy neonácik zarándokhelyévé váljon a panoptikum. Ezt szolgálja az a szabály is, hogy más figurákkal szemben Adolf Hitlert nem lehet megérinteni, és közös fényképet sem lehet készíteni. Ha valaki mégis megpróbálja, a teremőrök azonnal kivezetik.
"Úgy akartuk megmutatni, ahogyan az utolsó napjaiban kinézett. A felmérésünk szerint az emberek úgy vélik, hogy Adolf Hitler a történelem része, ezért szerepelnie kell" - nyilatkozta a múzeumot üzemetető cég regionális igazgatója. A viaszbábut több mint kétezer kép alapján alkották meg.
A zsidó közösség megosztott a kiállítással kapcsolatban, többen nem értenek együtt Adolf Hitler olyan kiállításon való szerepeltetésével, amely inkább szórakoztató, mint tanító. A németországi zsidók tanácsának főtitkára ugyanakkor azt mondta: nincs kifogása a kezdeményezés ellen, mert az segíthet szétoszlatni az egykori diktátort övező mítoszt.