Egy évvel ezelőtt a németországi G8-s csúcson az antiglobalisták, a szegény országok megsegítése és az orosz külpolitika volt a fő téma.
A tárgyalódelegációk között és a biztonsági kerítésen kívül is repkedő indulatos megjegyzések ellenére a világ egy dolog miatt nosztalgiával emlékezhet azokra a napokra: egy hordó olaj ára mindössze 70 dollár volt, ma pedig több, mint 140.
Azóta a veszélyes adósoknak is felelőtlenül hitelező amerikai bankoknak és a kölcsönöket tovább adó-vevő külföldi pénzintézeteknek sikerült összehozniuk a nemzetközi hitelezési válságot, amelyet például a személyi kölcsönért, vagy jelzálogért folyamodó magánember is megérez a bőrén.
Az olaj drágulásával párhuzamosan hirtelen megugrott a legfontosabb élelmiszerek ára is.
Robert Hormats, a Goldman Sachs befektetési bank alelnöke szerint rosszabb a helyzet, mint 10 éve volt. Akkor, az ázsiai pénzügyi válság egyedült a feltörekvő piacokra hatott ki, a mostani "káosz epicentruma viszont" az Egyesült Államok, és Amerika gazdasági teljesítménye milliók, ha nem milliárdok életét befolyásolja világszerte.
A házigazda Japán a globális felmelegedés elleni harcot tette meg a csúcs központi témájává, de nyilvánvaló, hogy ezt az energia és élelmiszerinflációt övező kérdések lesöprik az asztalról.
A G8-as csoport döntő többsége az olajimportőr államokból kerül ki, ezért elemzők szerint csak annyi várható, hogy ismét a kitermelés fokozására, és így az árak leszorítására szólítják fel az Öböl-beli exportőröket.
Egyfajta családi veszekedésre lehet számítani viszont abban a kérdésben, hogy ki felelős a magas árszintért: Németország, Franciaország és Olaszország szerint egyértelműen a nem fogyasztási céllal vásároló befektetők - vagy mondjuk ki: spekulánsok. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerint viszont az, hogy az utóbbi években nem fejlesztették eléggé a finomítói kapacitásokat.
A növekvő élelmiszerárak például a bevándorlás megurása miatt növekvő biztonsági kockázatot is jelentenek, ezért valamiféle segélycsomag bejelentése várható. Nem kerül ugyanakkor szóba a kamatlábak és valutaárfolyamok szintén fontos kérdése, mivel a központi bank elnökök nem vesznek részt a csúcson.