"Visszatekintve úgy gondolom, hogy használhattam volna más hangnemet, más retorikát" - mondta az amerikai elnök, aki Európába tartó különgépe, az Air Force One fedélzetén nyilatkozott a The Times tudósítóinak.
A személyes hangvételű interjúban, az amerikai katonák háborúba küldésére utalva Bush azt is elmondta: a legtöbben nem tudják, "mennyire fájdalmas" számára, hogy fiatalembereket tett ki veszélyeknek. Kijelentette: kötelességének tartja annak biztosítását, hogy az elesett katonák nem hiába áldozták életüket.
Hozzátette azonban: az Irakkal kapcsolatos "elhallgatott sztorik" egyike az, hogy az Egyesült Államok nagyon is vizsgálta a diplomáciai lehetőségeket, és diplomáciai módszerekkel akarta megoldani az iraki fegyverzet feltárásának és leszerelésének ügyét.
Feltűnő a hangnemváltás
A The Times kommentárja szerint Bush hangnemváltásának legfeltűnőbb eleme az, ahogy az amerikai elnök a legszorítóbb nemzetközi ügyekről beszél. Az iráni atomprogrammal kapcsolatban például "már nem egy vad tekintetű, egyoldalú megoldásokban gondolkodó, katonai akciót erőltető" ember szólalt meg Bush hangján.
Iránnal kapcsolatban Bush kijelentette: bárki is lesz a következő amerikai elnök, fel fogja ismerni, hogy az együttműködés és mások bevonása a közös célok elérésébe nagyobb eséllyel hozza meg a kívánt eredményeket.
Arról, hogy a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folyó versenyt Barack Obama nyerte, Bush azt mondta: ez is azt tanúsítja, hogy Amerika mennyit változott.
Az amerikai elnök azonban alig burkolt utalást is tett arra, hogy Obamát tapasztalatlannak tartja, mondván: fontos, hogy az amerikaiak rájöjjenek, ki lesz képes kezelni a XXI. század támasztotta feladatokat. "Ez egy nehéz állás, kemény döntéshozatalt, tiszta gondolkodásmódot és bizonyos szintű tapasztalatot igényel" - fogalmazott Bush.