A homár, a lúdpecsenye és a libamáj átadta a helyét a tésztának, a mozzarellának, a spenótnak és a csemegekukoricának a világ vezetőinek asztalán - legalábbis az ENSZ élelmezési válsággal foglalkozó római csúcstalálkozóján.
"Rosszul vette volna ki magát, ha a vezető politikusok egy lucullusi lakomán cserélnének eszmét a globális élelmiszerválságról és az éhezésről" - hangsúlyozta az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik, név nélkül nyilatkozó tisztségviselője, aki elismerte: legutóbb, 2002-ben nem fordítottak erre kellő figyelmet.
Az előző csúcstalálkozón azt a célt tűzték ki, hogy 2015-re a felére csökkentik az éhezők számát a Földön - s akkor is, akárcsak most, szigorú biztonsági intézkedések közepette gyűltek össze az állam- és kormányfők.
Akkor az egész világ látta, hogy a vezetőknek, miközben az éhségről folyt a szó, libamájat tálaltak kiwis pirított kenyérrel, homárt ecetben, libamellfilét olívabogyóval és zöldségkörettel, desszertnek pedig vaníliás gyümölcskompótot. Az egészet pedig jóféle borokkal öblítették le.
Most jóval szerényebb volt a menü: csemegekukoricával és mozzarellával töltött vajaspástétom, tökszószos, garnélarákos pasta, borjúhúslabda, cseresznyeparadicsom, gyümölcssaláta és vaníliafagylalt került az asztalra.
A mai ebéd sem lesz más: sajthabot, pastát, zöldbabot és fagylalttal tálalt ananászt kapnak majd a világ vezetői, hozzá pedig szicíliai cabernet-t. Csütörtökön, a csúcstalálkozó utolsó napján pedig cukkinitortát, parmezános rizottót, borjúragut és citromhabot kapnak majd eperöntettel.
A mozzarella étrendbe vétele önmagában is szimbolikus jelentőségű, hiszen ezt a híres sajtot bivalytejből készítik Olaszország Campania tartományában, amelyet az év elején karantén alá helyeztek, mert attól tartottak, hogy a nápolyi szemétválság miatt felhalmozódott dioxin bekerülhet a tejbe, s azon keresztül a sajtba is.