Egymásnak estek a bioüzemanyag és az étkezési gabona hívei

Infostart
2008. június 4. 22:55
Összecsaptak az indulatok a bioüzemanyagokkal kapcsolatosan az élelmezési válságról rendezett római tanácskozáson. A világ élelmezési szervezete, a FAO főtitkára azt nyilatkozta: a bioüzemanyag-ipar 100 millió tonna étkezési gabonától fosztja meg az emberiséget.

Bioüzemanyag vagy étkezési gabona? Erről lángolt fel heves vita a római élelmiszercsúcs résztvevői között. Nemzetek képviselői estek egymásnak, és a bioüzemanyagok ellenzői szerint az égbeszökő élelmiszerárakért is az energiainövények termesztése tehető felelőssé.

A világsajtó az Ensz Élelmezési Alapja, a FAO főtitkárát is idézi, aki szerint az energianövények előállítása - elsősorban a cukornád és a kukorica - válságba sodorta az élelmiszerpiacokat, éhséglázadásokat okozott mintegy 30 országban, elveszi a talajt és a lehetőséget emberek milliói elől, akik így üres gyomorral kénytelenek beérni, míg mások járművei laknak jól.

Jacques Diouf hozzátette: 11 és 12 milliárd dollár között van az az összeg, amellyel az egyes államok a bioüzemanyag-ipart segítik a védővámokon és támogatásokon keresztül, és ez 100 millió tonna étkezési gabonától fosztja meg az emberiséget.

Ugyanannyi esővíz szükséges egy ember jóllakatásához, mint egy sportautóhoz - mondják a bioüzemanyagok ellen felszólalók, de élesen eltérnek az álláspontok arról, hogy hogy ez 3 vagy egyenesen 30 százalékkal növelte-e meg az élelmiszerárakat.

Példának a bioüzemanyagokat máris hatalmas mennyiségben előállító Egyesült Államok és Brazilia gyakorlatát hozzák fel. A dél-amerikai ország trópusi éghajlata kiváló az etanol előállítására alkalmas cukornád termelésére, etanol-ipara fejlett, és a mellékterméket is felhasználják.

Ezzel szemben az Egyesült Államokban központilag támogatják a kukoricatermelő farmereket, akik vegyszereket használnak, rosszabb hatásfokú energianövényt termesztenek, és a brazil gyakorlattal szemben nem 90, csak 10-30 százalékot takarítanak meg széndioxid kibocsátásban. Az amerikai etanol-szektor 6 milliárd dollár támogatást kap évente.

Az igazi remény - mondják a szakértők - az úgynevezett második generációs energianövények termesztése lesz. Ezeket ugyanis úgy nemesítik, hogy kis vízigényük mellett ne szoruljanak műtrágyázásra, és termesztésükkel ne szorítsák ki az élelmiszernövényeket, mivel nagyon rossz minőségű talajban is életképesek.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást