Aki beszél spanyolul, és nem akarja fárasztani magát az angollal, annak Miamiban nem is kell, mivel a hétköznapi élet minden területén boldogul Latin-Amerika fő nyelvével.
Az ötvenes években még 80 százalékra rúgott a városban az angolajkúak száma, mára azonban már kisebbségbe kerültek. A boltokban, éttermekben, bankokban és hivatalokban is a spanyol az első nyelv, spanyol nyelvű média szolgálja ki a latin-amerikai származású lakosságot.
Az egykor Spanyolország által meghódított Florida nyelvi átalakulására érdekes példa volt, amikor Miamiban egy olyan ügyvéd rádiós reklámját hallottam, aki - bár borzalmas amerikai akcentussal - de spanyolul hirdette szolgáltatásait.
A 2006-os felmérés szerint Miami-Dade megye lakosságának immár csak 18,5 százaléka nem spanyolajkú fehér. Juan Clark, a Miami-Dade Főiskola szociológia professzora az AP hírügynökségnek elmondta, hogy a demográfiai változásért a többségi nemzet hozzáállása is felelős. "Az angolajkúak északra emigrálnak. Sértőnek találják, hogy spanyolul kell tanulniuk, ha előnyös munkafeltételeket akarnak. Mert ha valaki nem beszél spanyolul, az hátrány" - mondta.
A spanyol nyelv második hódítása a hatvanas években a kubai menekültek érkezésével indult, hozzájuk csatlakoztak a 80-as években az Argentínából, Venezuelából és máshonnan érkezett gazdasági bevándorlók. S ahogy közülük egyre többen jöttek, úgy távoztak az angolajkú amerikaiak.
Az AP megszólaltatta James McClearyt, aki családjával 11 éve távozott az északi Vermont államba. A férfi elmondta: amiatt, hogy nem beszélt spanyolul, egyszer hét hónapig tartott, míg szakácsként állást tudott kapni. Még a bevándorlást határozottan nem elutasító angolajkú amerikaiak is sérelmezik, hogy a Latin-Amerikából érkező fiatalok szerintük nem akarnak angolul tanulni.