A szlovák ellenzéknek, köztük a Magyar Koalíció Pártja képviselőinek nem sikerült elérniük, hogy az oktatási reformot legalább egy évvel halasszák el, a szavazás során ugyanis a kormánykoalíció pártjai egységesek voltak és 79 szavazattal elfogadták az átfogó közoktatási törvényt.
A jogszabály az alapiskolákat és a gimnáziumokat érinti, a szakközépiskolák reformjáról ősszel készít törvényt a tárca. Az új, rekord hosszúságú jogszabály az 1984-ben életbe léptetett törvényt hivatott felváltani, és alkotói szerint végre Szlovákia is elindítja a sok éve várt iskolaügyi reformot. Amennyiben az állmafő is aláírja a jogszabályt, a változások már szeptembertől életbe lépnek.
A változások kritikusai szerint túl gyorsan, felületesen készült a jogszabály, ami a reform kárára mehet. A bírálók arra figyelmeztetnek, hogy szomszédos Csehországban is azért bukott meg a közoktatási reform, mert túl gyors tempóban vezették be, pedig ott a szlovákiainál háromszor hosszabb ideig tartott a folyamat.
A törvény leglényegesebb váltaozásai közé tartozik, hogy az eddigi egyszintű tantervalkotás helyett kétszintűt vezet be: a tárca által megszerkesztett állami kerettanterv az órák 50-80 százalékát szabja meg, a fennmaradó részt az iskolák maguk határozhatják meg.
A reform célul tűzte ki a magolás visszaszorítását, kevésbé kéri számon a lexikális tudást, ehelyett a kreativitás fejlesztését helyezi előtérbe.
A jogszabály az eddigi gyakorlattal szemben centralizálja a tankönyvkiadást, ebből a szempontból ellentétes a többi országban bevezetett reformmal. Tankönyként csak a minisztérium által jóváhagyott kiadványt lehet alkalmazni, a többit legfeljebb tanítási segédeszközként.
Az oktatási tárca több pontban is elegett tett a szlovákiai magyar pedagógusok követelésének, például nem szabta meg, illetve nem emelte a kötelező szlovák órák számát, és előírja azt is, hogy magyar iskolákba érkező tanfelügyelőknek tudniuk kell magyarul. A magyarországi oktatási tankönyvek használatát ugyanakkor az új jogszabály alaposan megnehezíti.