Az újabb francia országos sztrájk a jól ismert recept szerint indult - zömében a közlekedési munkások, köztük is a vasúti dolgozók bénították meg az országot. A korábbiakkal ellentétben azonban a szakszervezetek elkötelezték magukat amellett, hogy a tiltakozás során minimálszolgáltatást nyújtanak.
A Liberation című lap felmérése szerint a sztrájkolókat a lakosság 60 százaléka támogatja. Megoszlanak a vélemények arról, pontosan hányan is vonultak az utcákra. A rendőrség szerint 40 ezren, a szakszervezetek szerint viszont 150 ezren mentek ki az első tüntetésekre Nantes-ban, Rouenben, Le Havre-ban, Grenoble-ban és Marseille-ben.
A dolgozók haragját főleg az váltotta ki, hogy a francia kormány - Nicolas Sarkozy elnök elképzeléseivel összhangban - jövőre egy évvel emelni akarja az aktív munkaévek számát, azaz a nyugdíjhoz 41, és nem 40 évet kell majd dolgozni.
A francia közalkalmazottak közül a postai, közszolgáltatói és telekommunikációs alkalmazottak 10-20 százaléka tagadta meg a munkát. Zene szólt a France Inter és a Radio France International hírrádiókon is a reggeli adások helyett.
A munkabeszüntetést az öt nagy francia szakszervezet támogatja. Bernard Thibault, a CGT vezetője szerint más pénzügyi megoldás is van, mint a munkaévek hosszabbítása, és szerinte a kormány meghátrálásra kényszerül.
Egy másik szakszervezet, a CFDT első embere, Francois Chereque viszont elviekben elfogadja a reformot, de azt mondja, az nem veszi figyelembe egyes szakmákban a munka egészségre és várható életkorra gyakorolt hatását.
A Nicolas Sarkozy által kinevezett Fillon-kormány azonban eltökélte, hogy nem enged. A mostani munkabeszüntetés közvetlenül követi a francia halászok kéthetes sztrájkját, ők a növekvő üzemanyagárak miatt tüntettek, és több olajraktárat blokád alá vettek. Vezetőik a sztrájk leállítását kérték, amikor a kormány megígérte, hogy 110 millió euró támogatást tesz hozzáférhetővé, de egyes nagy raktárakat még mindig körbevesznek a tüntetők.