A Cordillera Blanca nevű hegyvonulatot borító hó minden évben tovább zsugorodik az éghajlatváltozás miatt. Az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított vidék kedvelt turistacélpont, de 1948 és 1976 között kilenc méterrel, azóta pedig további húsz méterrel szorult vissza a hó.
Egy 1989-es felmérés szerint Peru 3000 gleccserrel rendelkezett. Nyolc évvel később azonban már csak 1600-zal. Ezek a gleccserek táplálják a folyókat, amelyek a csendes-óceáni partvidéken élő gazdákat és lakosságot látják el ivó- és öntözésre használt vízzel. A vízhiány már most is égető probléma Peruban.
Az Andok másik oldalán pedig az amazóniai esőerdő terül el. Mindezek fényében meglepőnek tűnhet, de Peru - a 60 ország vezetőit egy asztal mellé ültető EU-latin-amerikai csúcs házigazdája - csak most hozta létre saját környezetvédelmi minisztériumát.
Az intézmény egyik legfontosabb célja az amazóniai erdők védelme lesz. Az EU ebben azért érdekelt ebben, mert erősíteni akarja az úgynevezett üvegházi gáz-kereskedelmet. Ennek lényege az, hogy az adott iparágakban kibocsátott üvegházi gázokat a világ egyes vidékein - így Latin-Amerikában is - az erdők védelmével, vagy gyarapításával kompenzálják.
Egyes bírálók szerint azonban a perui környezetvédelmi minisztériumot nem az EU-csúcs miatt hozták létre, hanem mert ettől függött egy az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi szerződés. A perui réz, cink és arany-exportőrök attól tartanak, hogy a minisztérium különböző rendelkezései akadályozzák majd tevékenységüket.
Paradox módon a környezetvédelmi elkötelezettségét hangoztató EU is a perui ásványkincsre kacsingat, mivel Kína is egyre több nyersanyagot importál a régióból.
Annak ellenére azonban, hogy a bányavállalatok a környezetvédelmi rendelkezésektől tartanak, az országnak a klímaváltozás is sokba kerül. Becslések szerint az Andok-régióban a változó éghajlat a következő húsz évben 30 millió dollár extra költséget jelent majd a kormányoknak.
A perui csúcs egy másik fontos témája a szegénység elleni küzdelem. Kérdés, hogy a radikálisabb latin-amerikai vezetők, mint például az Angela Merkel német kancellárt a nácik örökösének nevező Hugo Chávez venezuelai elnök mennyire találják majd őszintének az üzleti lehetőségeket kereső európaiakat.