Az 1240 kilométer hosszú, napi 200 ezer hordó kapacitású vezetéket biztonsági okokból állította le az üzemeltető PetroChina, a legnagyobb ázsiai olaj- és gázipari cég, hogy kiderítse: okozott-e károkat a létesítményben a hétfői természeti katasztrófa.
A földrengés sújtotta szecsuáni térségből származik Kína gáztermelésének a 21 százaléka, ugyanakkor elenyésző a napi olajtermelés, ami mintegy 3 ezer hordó. A szecsuáni térség adja az ország széntermelésének 3 százalékát.
Kormánydöntés szerint a térségben leállították a vegyipari üzemeket, felfüggesztették a szénbányászatot, valamint az olaj- és a gáztermelést.
A térségben nyolc erőművet is leállítottak, együttes termelésük alig 1 százaléka az országos kapacitásnak. Kiesésük azzal járhat, hogy az áram helyett növekszik a régióban az olajfogyasztás. Ez azonban nem érinti a világ második legnagyobb nyersolaj-fogyasztó országának olaj iránti keresletét, mivel a térség nem számít jelentős ipari régiónak.
A kínai környezetvédelmi minisztérium szakértőket küld a földrengés sújtotta területeken működő atomerőművekbe egy ökológiai katasztrófa megelőzése érdekében.
Az InfoRádió által megkérdezett nukleáris biztonsági szakértő elmondta: a világon mindenhol nagyobb erőhatásokra és extrémebb környezeti körülményekre méretezik a nagyipari teljesítményeket. Aszódi Attila hozzátette: a villamoshálózat károsodása miatt is leállhattak az erőművek, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy meghibásodtak.
Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa