Boeselager báró csütörtökre virradóra halt meg. A hírt a család is megerősítette.
A Wehrmacht kötelékében szolgáló tiszt már 1943-ban részese volt egy merényletkísérletnek a náci vezér ellen. A gróf Claus Schenk von Stauffenberg ezredes által irányított 1944. júliusi, sikertelen merénylet után a vizsgálat nem derített fényt a báró közreműködésére. A merénylethez Boeselager szerezte a robbanóanyagot.
A merénylet kudarca csaknem tíz hónappal késleltette a harmadik birodalom bukását, nagymértékben növelve a náci rezsim áldozatainak számát.
A gyakorló katolikus Boeselager a holokausztot nevezte meg, mint ami az ellenállásra ösztökélte. Egész életében sajnálta, hogy 1943 márciusában nem lőtte agyon a diktátort, amikor találkozott vele a középső hadseregcsoport főhadiszállásán. A tervet az utolsó pillanatban lefújták, a közvetlenül ezután, Hitler repülőgépén elhelyezett két pokolgép pedig nem lépett működésbe.
A náci állam üldözését Boeselager báró összeesküvő társai hallgatásának köszönhetően elkerülte. "Õrült szerencsém volt. Senki sem árult el, a kínzások ellenére sem" - mondta egy négy évvel ezelőtti interjúban.
Mint egyszer a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív napilapnak elmondta, a Bundeswehr régóta nem mutatott iránta érdeklődést. Ehelyett különböző iskolák keresték meg, arra kérve, hogy emlékeit és élményeit ossza meg velük.
Boeselager báró a Máltai Szeretetszolgálat alapítói közé tartozott.