Hadijatou Mani azt állítja, hogy a nigeri állam nem védte meg őt a rabszolgaságtól, és nem tartatja be az effajta kizsákmányolás ellen hozott törvényt. A nőt hamarosan meghallgatja a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (Ecowas) polgári bírósága, ügye pedig utat nyithat a kártérítés felé sorstársai számára is.
"Azt akarom, hogy az emberek megtudják, mi történik" - mondta Hadijatou Mani, akit 80 ezer forintnak megfelelő összegért adtak el rabszolgának tíz évvel ezelőtt. A most 24 éves nő a bíróságon azt mondta: úgy alkudoztak róla, mint egy kecskéről.
"Egész életemben egyetlen szabadnapom sem volt, és azt akarom, hogy véget érjen a hozzám hasonló, rengeteg nő szenvedése. A helyzet tarthatatlan" - tette hozzá Hadijatou Mani, aki a rabszolgasorban eltöltött éveiért 12,7 millió forintnyi összeget követel, és reméli: azzal, hogy ügye eljutott a bíróságig, Nigerben betartatják majd a rabszolgaságellenes törvényt.
Ez az első alkalom, hogy az Ecowas bíróságán ilyen ügy került napirendre. Ha a testület Hadijatou Maninak ad igazat, mind a 15 nyugat-afrikai állam számára kötelező lesz lépéseket tenni a rabszolgatartó rendszer felszámolása érdekében. A területen a rabszolgatartás bevett gyakorlat, a hivatalos szervek azonban nem ismerik el a probléma létezését; Nigerben körülbelül 43 ezer ember él rabszolgasorban.
Hadijatou Mani fizetés nélkül dolgozott, házi- és mezőgazdasági munkák végzett, gazdája pedig szexuálisan is kihasználta. Amikor Nigerben megszületett a rabszolgaságellenes törvény, a lány szabadítólevelet kapott, tulajdonosa azonban nem akarta elengedni, azt állította, hogy feleségül vette őt. Végül a helyi törvényszék döntött arról, hogy távozhat.
Kedden, a tárgyalás helyszínén állami hivatalnokok tagadták, hogy a rabszolgaság valós probléma lenne Nigerben. Ezzel ellentétben Djouilde Laya szociológus kijelentette: "Az ország történelmében két fontos dátum szerepel: az egyik a függetlenség napja, a másik az, amikor ez az ügy megkezdődött."