A 75 éves Manfred Nietzer az ezredfordulón 400 Telekom részvényt vásárolt, abban a reményben, hogy ezáltal anyagilag stabil alapokra helyezheti élete alkonyát. A Telekom ugyanis 2000. június 19-én lakossági részvényként, elsősorban a kisemberek számára bocsátotta piacra ezeket az értékpapírokat.
Mint a Telekom akkori elnöke hangsúlyozta, hosszútávú lejáratra és nem a napi spekulánsok kevére tervezték ezeket a részvényeket. Árusításukat 66,5 euróért kezdték, és az első vásárlóknak, köztük a hamburgi Manfred Nietzernek, három euró engedményt is adtak.
Az értékesítésből kereken 15 milliárd euró foly a legnagyobb európai távközlési cég kasszájába. A lakossági részvények kibocsátása után azonban az értékpapír árfolyama meredeken zuhanni kezdett a tőzsdén, és azóta sohasem emelkedett 20 euró fölé.
Emiatt a befektetők meggyőződése, hogy csalás áldozataivá váltak. Úgy vélik ugyanis, hogy a Telekom a tények elkendőzésével túlságosan rózsás színekkel ecsetelte a cég helyzetét. Ezt bizonyítja az is, hogy a cég 2001-ben - két lépésben - 2,5 milliárd euróval lefelé kerekítette ingatlanainak értékét.
Habár a német törvények szerint a befektetők maguk felelnek döntéseikért, a panaszosok szerint a Telekom a tőzsdei rendelkezések értelmében felelős a történtekért, mert a részvény kibocsátásakor a valóságnál lényegesebb előnyösebb képet festett a helyzetéről.
A 16 ezer kisrészvényes nevében fellépő Manfred Nietzer ügyvédje közölte, hogy 80 millió euró ellenében kész a kiegyezésre a Telekommal.
A német cég 2005-ben az Egyesült Államokban lefolytatott hasonló eljárás lezárására 120 millió dollárt fizetetett az alpereseknek. A Telekom ezúttal azonban elzárkózott a kiegyezés elől, így megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a pénzügyi és tőzsdei szakértők bevonásával kezdődött per akár évekig is elhúzódhat.
Hanganyag: Vincze András