A New York-i szenátor asszonyt, a volt first ladyt tavaly decemberben még 108-cal több szuperdelegátus támogatta, mint vetélytársát. Februárra ez a szám 87-re csökkent, most pedig már csak 30 a különbség.
Legutóbb két demokrata szenátor, a minnesotai Amy Klobuchar és a pennsylvaniai Bob Casey jelentette be, hogy Obamát támogatják.
A kaliforniai Lynn Woolsey képviselő, a Ki Irakból nevű alsóházi érdekcsoport vezetője, aki korábban Hillary mögött állt, jelezte, hogy annak a szenátornak a jelöltségét fogja támogatni, akire több szavaznak az előválasztásokon. A korábban feltétel nélkül Clintont pártoló Jon Corzine, New Jersey kormányzója is így nyilatkozott.
Ezek riasztó hírek Hillary Clinton számára, aki - mivel riválisához hasonlóan már neki sincs esélye arra, hogy a júniusban véget érő többfordulós előválasztási periódusban megszerezze a jelöltséghez szükséges számú jelöltet a jelöltállító konvencióra - a szuperdelegátusok segítségével akarja megkaparintani a végső győzelmet.
A Demokrata Párt jelöltválasztó kongresszusán - amely augusztus 25-én kezdődnek a coloradói Denverben - csaknem 800 úgynevezett szuperdelegátus is fog szavazni, aki a szabályok értelmében a saját belátása szerint dönthet, melyik aspiránst támogatja.
Õket elvben nem kötik a szövetségi államokban rendezett fordulók eredményei. Összesen 4049 küldött dönt majd az elnökjelölt személyéről, a győzelemhez a többség, 2025 szavazata kell.
A CNN hírtelevízió számítása szerint Clinton előnye csak 28 a szuperdelegátusok között: 243 nyilatkozott úgy, hogy rá voksol, Obamát pedig 215-en támogatják. Előbbi az eddigi előválasztásokon 1243, utóbbi 1414 küldöttet gyűjtött össze, ez összesítve azt jelenti, hogy Obama vezet 1629-1486 arányban. Az előválasztásokon leadott szavazatok versenyében Obama vezet 700 ezer vokssal.
Az Oregonban kampányoló Hillary Clinton a hét végén ismételt kísérletet tett annak elérésére, hogy a korai előválasztások miatt a nyári konvención való részvételtől eltiltott Florida és Michigan delegátusai visszanyerjék szavazati jogukat.
E két államban, ahol az országos pártvezetés kilátásba helyezett büntetése ellenére már januárban megtartották az előválasztásokat, Clinton szerzett többséget.
A volt first lady - bár már hetekkel ezelőtt kiderült, hogy delegátusaik nem vehetnek részt a denveri kongresszuson - nem adja fel a küzdelmet, ragaszkodik ahhoz, hogy a két államban leadott 2,3 millió demokrata szavazat is megjelenhessen a pártkonvención.
Korábban, a pártvezetés büntetésével mintegy egyetértve a többi aspiránssal közösen ő is ígéretet tett, hogy nem kampányol ebben a két államban.