Nem várható alkotmánymódosítás, de a jogköröket valószínűleg átcsoportosítják az oroszországi elnökválasztás után - mondta az InfoRádiónak Sz. Bíró Zoltán külpolitikai szakértő, aki szerint elképzelhető, hogy ezentúl nem az államelnök tölti be a nemzetbiztonsági tanács vezető pozícióját, hanem a kormányfő, azaz valószínűleg majd Vlagyimir Putyin.
A Magyar Külügyi Intézet munkatársa közölte: a nemzetbiztonsági tanács alkotmányon kívüli, ám jelentős súlyú intézmény, a jogkörök átcsoportosítása lehetőséget adna arra, hogy a miniszterelnök közvetlen, operatív módon felügyelje a kül-, a bel- és a védelmi ügyeket, illetve a legfontosabb titkosszolgálat, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (a KGB utódja) működését.
Kényszerből lesz Putyin miniszterelnök
A külpolitikai szakértő szerint a Duma-választások előtti időszakban kirobbant konfliktusok miatt történhetett, hogy Vlagyimir Putyin elvállalta a miniszterelnökséget. Dmitrij Medvegyevet nem fogadta el minden befolyásos oroszországi klán, ezért van szükség egy jelentős politikai tekintéllyel bíró szereplő a kabinetben
Kérdés, hogy meddig szorul rá az államelnök Vlagyimir Putyin jelenlétére - fűzte hozzá Sz. Bíró Zoltán.
Jót tenne az orosz demokráciának, ha Dmitrij Medvegyev kitöltené mandátumát, ha képes lenne fenntartani a politikai stabilitást, ha reformokat tudna véghez vinni, és Oroszországot a plurális demokrácia irányába terelné - mondta a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.Kapitalista hűbérbirtok
Klánkapitalizmus van kialakulóban Oroszországban - mondta az InfoRádiónak Deák András György külpolitikai szakértő.
A putyini rezsim rendkívül bizalmatlan a magántőkével, illetve az oligarchákkal szemben, éppen ezért bizonyos eminens, extra profitot termelő ágazatokban állami korporációkat hoz létre, amelyek élére vezető politikusokat delegál - tette hozzá a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.
Ez egyfajta kapitalista hűbérbirtok: az adott csoport felelősséget vállal az iparágért és cégért, ugyanakkor jövedelmet szerez annak működéséből, a pénzt pedig saját klánérdekei mentén használja fel - magyarázta Deák András György.
Ez a módja, hogy a gazdasági szabályozásban nem túl hatékony állam befolyást gyakoroljon bizonyos területeken. Ez gusztustalan, nincs azonban jobb módszer - mondta a szakértő.
Nem orosz specialitás
A putyini rezsim azért döntött ennek alkalmazása mellett, mert ezeket a területeket nem lehet csak úgy magángazdasági csoportok kezébe adni, mert az önmagában a szuverenitást és a politikai rezsimet hosszabb távon fenyegeti - közölte a külpolitikai szakértő.
A világ gazdaságainak jelentős része hasonló, bürokratikus kapitalista rendszerek működnek; gyakori ez a Távol-Keleten, Kínában is hasonló van kialakulóban, és az Öböl-menti olajmonarchiák is lényegében így működnek - tette hozzá a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.
A kérdés az, hogy egy ilyen gazdasági filozófia mellett elérheti-e Oroszország a kitűzött célt: vezető technológiai hatalommá válni - mondta Deák András György.