Kína "súlyos aggodalmának" adott hangot Koszovó függetlenségi nyilatkozata miatt, s ez újabb feszültséget váltott ki Peking és az általa szakadár tartománynak tartott Tajvan között.
Bár Kína a balkáni régió stabilitása miatti aggodalmáról beszélt, a motiváció világos volt. Tajvan ugyanis lelkesen üdvözölte az albán többségű tartomány függetlenségét, és hangsúlyozta: az egyes országok semmilyen módon nem tagadhatják meg a függetlenséget egymástól. Peking azonban kész akár katonai erővel is fellépni, ha Tajvan például hasonló lépést tesz.
Borisz Tadics szerb elnök azt mondta az ENSZ-ben, hogy több tucat Koszovó létezik a világon, és ezek a mostani függetlenségi nyilatkozatra vártak. Mindez helyreállíthatatlan kárt okoz a világ rendjében - figyelmeztetett.
Szerbia az elismerésre válaszul visszahívta washingtoni nagykövetét, és több európai fővárosból is hazarendelte ottani főképviselőjét.
Az EU megosztott
Ismert Moszkva álláspontja is: eszerint most már a Grúziához tartozó Dél-Oszétia és Abházia is követelheti a függetlenséget. Emellett azonban az EU is megosztott. Az AFP hírügynökség másokhoz hasonlóan megjegyzi, hogy Románia az erdélyi magyar kisebbség állásfoglalása miatt aggódik, hasonlóan Szlovákiához.
Spanyolország pedig azért nem örül az önálló Koszovónak, mert az aláássa baszkföldi politikáját. Bár a terület és Katalónia is nagyfokú autonómiát élveznek, a két tartomány nacionalista erői szintén lelkesen üdvözölték Koszovó elszakadását.
Közben dühös szerbek ezerfős csoportja felgyújtott egy határpóznát és egy másodikat is megrongált, miközben az ott posztoló rendőrök elmenekültek. A KFOR békefenntartói később jelezték, hogy hasonló esetben közbelépnek.
Egy nyugati illetékes azt mondta, csak idő kérdése, mikor osztják meg Koszovót, azaz mikor zárják le a vegyes lakosságú Mitrovicában a déli albán területről az északi szerb részre vezető hidakat.