Harold Ickes kijelentése nyilvánvalóan tovább élezi majd a szópárbajt a Demokrata Párt két nagyágyúja között. Barack Obama ugyanis nem győzi hangsúlyozni, hogy a szuperdelegátusok - akik a párt kongresszusi képviselői, kormányzói, megválasztott vezetői közül kerülnek ki - úgy kell szavazzanak a jelöltállító konvención, ahogyan az állam, amelyet képviselnek.
Az elnökválasztó konvención 4049 küldött vesz részt - közülük most csak 795 a szuperdelegátus, Joe Liebermann ugyanis lemondott erről a lehetőségről - ők azonban a saját a belátásuk szerint szavazhatnak.
Obama eddig több államban nyert, mint Hillary Clinton, és több úgynevezett kötött mandátumú delegátust szerzett - őket egy-egy állam jelöli, illetve választja azzal a céllal, hogy egy meghatározott jelöltre szavazzanak.
A szuperdelegátusok körében azonban egyelőre nagyobb a New York-i szenátor támogatottsága, mint az illinoisi szenátoré - márpedig ők lesznek a mérleg nyelve, ha a konvencióig egyik jelölt sem lép elő egyértelmű esélyessé.
Ickesnek ráadásul éppen az a feladata Clinton kampánystábjában, hogy "hozza" a szuperdelegátusokat - és ennek érdekében nem is riad vissza semmitől. Õ úgy becsüli, hogy a konvenció összehívásakor Clinton és Obama változatlanul fej-fej mellett halad majd, így csak elenyésző lesz a különbség a kettejüket támogató kötött mandátumú küldöttek számában.
A szuperdelegátusok azonban - akik Ickes szavai szerint "tudják, hogyan lehet megnyerni egy választást" - nagy számban sorakoznak majd fel a volt first lady mögé. Márpedig a Clinton stáb arra játszik, hogy a New York-i kormányzó az, aki megverheti John McCaint -annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások szerint erre Omaba inkább képes.