Peer Steinbrück pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az első pillantásra tekintélyesnek tűnő összeget jól fektették be, mert a 4 millió 200 ezer euró ellenében kapott adatok alapján több mint ezer esetben sikerül Liechtensteinbe síbolt vagyonok nyomára bukkanni és a titokban befektetett összegek után járó adó százmilliónál is nagyobb összeggel gazdagíthatja a német államkasszát.
Az ellenzék viszont pontosan tudni szeretné, hogy a külföldi hírszerzésre szakosodott BND miként lépett kapcsolatba azzal a volt liechtensteini banktisztviselővel, aki busás jutalom ellenében hajlandó volt átadni a német ügyfelek befektetéseit rögzítő adattároló lemezt.
A különböző német lapok ezzel kapcsolatban valóságos bűnügyi történetről számolnak be, ezért nem meglepő, hogy a berlini törvényhozás illetékes bizottsága a hírszerző szolgálat szerepével kapcsolatban tiszta vizet akarnak önteni a pohárba.
Ellenzéki képviselők szerint ugyanis megengedhetetlen egy bűntény feltárása hivatali hatáskör túllépésével.
Wolfgang Schäuble belügyminiszter azonban védelmébe vette a BND-t, és rámutatott arra, hogy a hírszerző szolgálat egyik fő feladata a szervezett bűncselekmények leküzdése, és ezek közé tartozik az ország gazdasági érdekeit csorbító adócsalás megakadályozása.