A brit egység a NATO vezette koszovói ENSZ-erő (KFOR) részeként teljesít szolgálatot, a katonák küldése azonban éles belpolitikai vitát váltott ki Londonban. Parlamenti képviselők és egykori vezérkari főnökök is "felelőtlennek" és "elmebajosnak" minősítették a döntést, mert szerintük a brit hadsereg már így is elérte teljesítőképessége határát.
A Balkánra küldendő újabb egységgel immár 1400 brit katona állomásozik külföldön - ilyen magas ez a szám utoljára az iraki háború "végén", 2003 májusában volt.
Közben a hadsereg emberhiánnyal küzd; nincs olyan gyalogos zászlóalj, ahol meglenne a kellő létszám, és minden 14. katona nem elég egészséges az aktív szolgálathoz. A következő hetekben mégis több tízezer légi deszantost hajóznak be Afganisztán felé is, hogy megerősítsék a tálibok várható tavaszi offenzívája előtt a nemzetközi erőket.
Ráadásul már most tudni lehet azt is, hogy a dél-afganisztáni Helmandban állomásozó brit egységeknek további erősítést kell majd küldeni még tavasszal.
A koszovói erősítést kommentálva egy név nélkül nyilatkozó magas rangú brit katonatiszt elismerte: rendkívüli helyzettel kell megbirkózni, és csak imádkozhatnak, hogy semmi ne történjen a következő hónapokban.
Sir Michael Boyse admirális azonban attól tart, hogy a túl sok vállalás miatt a katonák nem kapnak elég jó kiképzést - mert erre nincs idő. A nagy-britanniai Defence Association ügyvezető igazgatója, John Muxworthy parancsnok pedig felelőtlennek nevezte a kormányt, amiért szinte az egész tartalékos haderőt külföldön veti be - ez szerinte annak a következménye, hogy 25 éve alulfinanszírozzák a hadsereget.