Mint közölték, a Bush-kormányzat azt szeretné, ha a haditengerészet egyik cirkálójáról egy különleges, erre a célra átalakított rakétát irányoznának a mesterséges holdra, és szétlőnék, mielőtt március elején belép a Föld légkörébe.
A védelmi minisztérium hamarosan nyilvánosságra hozza az ezzel kapcsolatos döntését. Egy műhold lelövése rendkívül kényes nemzetközi kérdésnek számít a katonai és diplomáciai vonatkozásai miatt.
Amikor tavaly januárban Kína lelőtte egyik nem működő, 850 kilogrammos meteorológiai műholdját, az egész világ tiltakozott a kísérlet ellen. Ez volt az űrkorszak ötven évének az az eseménye, amely a legtöbb űrszemetet jutatta a világűrbe: szakértők szerint a kísérlet következtében az űrszemét mennyisége tíz százalékkal nőtt a 200-3800 kilométer közötti magasságtartományban. Az űrszemét fele legalább 20 évig pályán marad, veszélyeztetve a jelenleg működő mesterséges holdak jelentős részét.
A műhold lelövésére vállalkozva az amerikai haditengerészetnek olyan időpontot és helyet kell választania, hogy a robbanás következtében keletkező roncsdarabok a lehető legkisebb mértékben károsítsák a Föld körül keringő műholdakat. Szakértők szerint a közel 2,3 tonnás amerikai műhold közel fele nem jut be a Föld légkörébe - ahol megsemmisülne -, hanem szétszóródik a bolygónk körüli pályán. Ráadásul a műhold fékezőrakétái igen mérgező anyagot, hidrazint tartalmaznak.