Elölről kell kezdenie a verespataki aranybánya megnyitásának engedélyezési folyamatát a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalatnak - legalábbis így értelmezi a gyulafehérvári táblabíróság döntését a bányanyitás ellen harcoló Alburnus Maior egyesület szóvivője, Stephanie Roth.
A táblabíróság ugyanis jogerős ítéletben semmisítette meg a verespataki önkormányzat által 2002 júliusában elfogadott területrendezési tervet. Ez az önkormányzati döntés tette lehetővé, hogy az Európa legnagyobb aranybányájának megnyitására és a színesfémek ciántechnológiás kiválasztására készülő cég felvásárolja a térségben a területeket, és Verespatakot ipari zónává alakítsa.
Minden kezdődik elölről
Stephaie Roth az InfoRádiónak elmondta, ezzel a döntéssel a Rosia Montana Gold Corporation tulajdonképpen az 1998-as helyzetébe került, amikor elindította az engedélyezési folyamatot.
Valamennyi később megszerzett engedélynek ugyanis a szerdán megsemmisített önkormányzati határozat képezte az alapját.
Az Alburnus Maior egyesület arra hivatkozva kérte a területrendezési terv hatálytalanítását, hogy az ezt elfogadó önkormányzati testület valamennyi tagját érdekeltségi szálak fűzték a kanadai-román vegyes vállalthoz, és a szavazás előtt ezt nem fedték fel.
Felrótták ugyanakkor a cégnek azt is, hogy a törvény által előírt procedúra megkerülésével szerezte meg az önkormányzati engedélyeket. A bányanyitást tervező cég képviselői egyelőre nem reagáltak a bírósági döntésre.
Hanganyag: Gazda Árpád