A bálnák kereskedelmi célú vadászata 1986 óta tilos, a tengeri emlősök közül több fajtát ugyanis a kihalás veszélye fenyeget. Japán ennek ellenére idén csaknem ezr bálna elejtését tervezte, közöttük 50 barázdás bálnát és 50 hosszúszárnyú bálnát.
A többi mellett azonban a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság és egy sor ország, köztük Ausztrália és az Egyesült Államok is tiltakozott az állatok leölése ellen, ezért a japánok a hosszúszárnyú bálnák vadászatától elálltak. Továbbra is kitartanak azonban a törpebálnák és a barázdás bálnák elejtése mellett.
Kappel Judit, a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet magyarországi irodavezetője elmondta: bár a japánok tudományos kutatásra hivatkozva ölik le a ceteket, sok bálna már a hajóról is szinte konzerv formájában jön le.
Hangsúlyozta: a tudományos megfigyelésekhez nem kellene leölni az állatokat, elegendő volna műholdas jeladókkal ellátni őket - ahogy a Greenpeace is teszi -, így megfigyelhető lenne a vonulásuk és a táplálkozási szokásaik is.
A bálnavadászat egyes bírálói szerint Japán cinikusan jár el, mert azzal, hogy kevesebb bálnát ejt el, úgymond rugalmasságát demonstrálja. A bírálók ugyanakkor nem érték el valódi céljukat, hogy teljesen állítsák le a bálnavadászatot.
A gyakorlat ellen különösen Ausztrália folytat intenzív kampányt. A The Australian című lap például megírta, hogy Japánban a legutóbbi vadászidényből megmaradt bálnahúst immár az iskolai menzáknak kínálják, hogy elfogyjon a tartalék.
A lap szerint a japán kormány "kétségbeesetten" próbálja csökkenteni a készletet, és sikerült elérnie, hogy az ország 3.500 iskolájában adnak a gyerekeknek ebédre bálnahúst.
Emellett kutyaeledelként is árulják, igaz - jegyzi meg a lap - ez olyan kisebb bálnák húsából van, amelyeket a japán partok közelében ejtettek el.
Az újság szerint az Atlanti-óceánra küldött flotta várhatóan áprilisban tér vissza, öt és fél ezer tonna bálnahússal.
Japán közben azzal vádolja a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságot, hogy annak működését "ideológiai megfontolások" torzítják el.