A hétvégén órákon át bombázták török harci gépek Észak-Irakot, most pedig be is hatoltak a török katonák a szomszédos ország területére - mondta az AFP-nek Dzsabbar Javar, az iraki kurd pesmerga milícia szóvivője.
A 300 katona behatolásának tényét a török területeken támadásokat végrahajtó PKK vezetői is megerősítették.
Egy helyi tévéadó szerint a törökök négy faluban alakítottak ki harcálláspontot.
Nem tudni, meddig akarnak maradni
Törökország azóta fenyegetőzött egy Észak-Irak elleni akcióval, hogy a törökországi autonómiáért küzdő kurd PKK emberei októberben - a határon átcsapva, török területen - megtámadtak és megöltek 12 katonát.
Egyes elemzők szerint a törökök csak azért nem indítottak nagyszabású inváziót, mert szövetségesük, az Egyesült Államok, és Irak is keményen lobbizott ez ellen. Abdullah Gül török elnök azonban azt mondta "mostantól minden szükségest megteszünk a terror elleni háborúban."
Az ügy pattanásig feszítette a török-amerikai viszonyt. Török politikusok többször is azzal vádolták meg Washingtont, hogy nem próbál nyomást gyakorolni Irakra a PKK-harcosok kiadatásáért, Bagdadot, pedig azzal, hogy megtűri az ország területén a törökök által terroristának nevezett fegyvereseket.
Amerika két szövetségese között egyensúlyoz
Miközben az iraki kormány az ország szuverenitásának durva megsértésével vádolja szomszédját, addig a PKK közölte "él az önvédelem szent jogával és visszavág".
A helyzetet bonyolítja, hogy a kurdok lakta Észak-Irak az amerikai-brit szövetség jóvoltából már Szaddam Husszein uralmának utolsó éveiben is nagyfokú autonómiát élvezett és ezt megtartotta. A körzet a mai napig Irak legnyugottabb térsége.
Az amerikaiak számára különösen kellemetlen, hogy két külcsfontosságú szövetségesük, a törökök és az iraki kurdok között kell egyensúlyozniuk.
A török hadsereg szerint a vasárnapi bombázásokat például "jóváhagyta" Washington, azzal, hogy hírszerzési anyagokat adott át, és megnyitotta az észak-iraki légteret. Az amerikai külügyminisztérium ugyanakkor ezt nem volt hajlandó megerősíteni.