Rudd hivatalba lépése napján aláírta Ausztrália csatlakozását a kiotói jegyzőkönyvhöz, amit a bali ENSZ-klímacsúcs résztvevői nagy tapssal honoráltak.
Csütörtökön pedig már telefonon beszélt - természetesen kínaiul - pekingi kollégájával arról, hogy Ausztrália közvetíteni szeretne a globális felmelegedés elleni lépések miatt a fejlett és a feltörekvő országok között kialakult vitában.
Rudd szinte 180 fokos fordulatot vett, a stratégiai szövetséges Egyesült Államokat a klíamváltozás kérdésében is támogató korábbi kormányfőhöz, John Howardhoz képest. Az irányváltás része az is, hogy ki akarja vonni az ausztrál harcoló alakulatokat Irakból.
A nyitás nyomás alá helyezi Washingtont
A BBC megyjegyzi, hogy Rudd megválasztása után telefonon beszélt a mindenkori ausztrál miniszterelnök két hagyományos partnerével, az amerikai elnökkel és a brit kormányfővel.
Sokat mond azonban, hogy hivatalba lépése utáni első nemzetközi beszélgetését egy másik regionális hatalom, Kína egyik vezetőjével folytatta.
Fejődő világ: "nem mi okoztuk a klímaváltozást!"
A fejlett ipari országok döntő része - az Egyesült Államok kivételével - azt szeretné, ha szigorú széndioxid-kibocsátási határértékeket vezetnének be a klímaváltozás megfékezésére.
A feltörekvő országok, így Kína és India, viszont azzal érvelnek, hogy a kialakult helyeztért nem ők a felelősek. A határértékek viszont visszavetnék gazdasági növekedésüket és azt a tervüket, hogy milliókat emeljenek ki a szegénységből.
Ennek ellenére a bali konferencia célja, hogy megalapozza azt a szerződést, amely már nem csak a fejlett ipari államokat foglalná magában.
Rudd felajánlása azért is szimbolikus, mert egy főre lebontva éppen az ausztrálok a világ legnagyobb üvegházi gázok kibocsátói.