Több száz embert tart fogva a kolumbiai dzsungelben található táborokban a Farc nevű szélsőbaloldali gerillaszervezet. Egyikük a 45 éves Ingrid Betancourt, akit még a 2002-es kolumbiai elnökválasztás előtt raboltak el.
Az asszonyról négy éve semmilyen életjel nem érkezett, egészen a múlt hétig, amikor egy videófelvételen tűnt fel három amerikai túsz társaságában. A kolumbiai hatóságoknak egy általa írt levél is a birtokába jutott, amit a hétvégén nyilvánosságra hozott Ingrid Betancourt családja.
"Itt élőhalottak vagyunk. Elfogyott az erőm. Nagyon nehéz még mindig hinni...fizikailag nem vagyok jó állapotban... Nincsen étvágyam, a hajam hatalmas mennyiségben hullik" - áll az asszony édesanyjának írt levelében.
Ingrid Betancourt a levélben részletesebben ír a dzsungelbeli élet monotóniájáról, a táborról táborra vándorlásokról, valamint arról, hogy mekkora gondot jelent, hogy ő az egyetlen nő a foglyok között. Utóbbira részletesebben nem tér ki.
"Az élet itt nem élet, csak az idő múlása. Élek, vagy inkább csak vegetálok egy két cölöp közé felhúzott függőágyban, amit egy moszkitóháló és egy ponyva fed" - áll a levélben.
A politikust még a 2002-es kolumbiai elnökválasztás előtt rabolta el a szélsőbaloldali Farc gerillamozgalom. A francia-kolumbiai kettős állampolgárságú asszony érdekében legutóbb Nicolas Sarkozy francia államfő próbált meg közbenjárni, arra kérve Hugo Chavez venezuelai elnököt, hogy próbáljon meg tárgyalni a Farccal.
A venezuelai államfő úgy került a képbe, hogy a gerillák nemrég felajánlottak egy fogolycserét, de az volt a feltételük, hogy a tárgyalásokon részt kell vennie Hugo Chaveznek is.
A helyzet azonban felettébb bonyolult, hiszen a venezuelai elnök egy hétvégi közleményben azzal vádolta meg a kolumbiai és az amerikai a kormányt, hogy a háttérből manipulálják a tárgyalásokat, mivel nem szeretnék, ha a túszok kiszabadulnának.
A francia elnökön kívül természetesen Ingrid Betancourt családja is arra kérte a kolumbiai elnököt, hogy mindent tegyen meg a túszok kiszabadítása érdekében. A nő édesanyja közben a kolumbiai televízióban megható üzenetben kérte a gerillák főnökét, hogy korábbi ígéretéhez híven, jó szándéka jeleként engedje szabadon lányát és más neves foglyokat is.