Szlovákia nyomást akar gyakorolni Magyarországra, hogy az 1977-es államközi szerződésnek megfelelően fejezze be a dunai vízlépcsőt, vagyis építse meg Nagymarosnál a duzzasztóművet. Az illetékesek elkészültek a szlovák oldalon keletkezett károk feltérképezésével, amit a környezetvédelmi tárca számszerűsít - hangzott el Gabriel Jencsik sajtótájékoztatóján.
A vízlépcső új kormánybiztosa hozzátette: ezt követően kétoldalú tárgyalást kezdeményeznek Magyarországgal.
Jencsik szerint Budapest csak egy megoldási javaslatról akar tárgyalni, a sajátjáról, emiatt nem vezettek eredményre a több mint 10 éve tartó kormányközi egyeztetések.
A kormánybiztos szerint a problémák többsége a hágai nemzetközi törvényszék ítéletének eltérő értelmezésében gyökeredzik.
Magyarország úgy gondolja, a hágai döntés mentesítette őt a nagymarosi vízlépcső megépítése alól, és meg van győződve arról, hogy joga van bizonyos kiváltságokra, amiért szomszédja előzetes egyeztetések nélkül döntött az úgynevezett a dunacsúnyi duzzasztó és a vízi erőmű egyoldalú megépítése mellett. A környezetvédelmi minisztérium szerint ez óriási tévedés. A károk ugyanis Szlovákiát érték - jelentette ki.
A szaktárca ezeket hamarosan papírra veti és kormány elé terjeszti. Du¹an Muòko államtitkár szerint szégyen, hogy 8 évig, az előző két Dzurinda-kormány idején szinte semmi sem történt, ami részben a magyar pártból származó volt környezetvédelmi miniszter, Miklós László felelőssége.
Miklós László vissazutasította a kritikát, mert a bősi vízlépcső kormánybiztosa nem ő, hanem Dominik Kocinger volt, ebből kifolyólag miniszterként csak azzal tudott foglalkozni, ami a környezetvédelmet érintette.