Több mint 40 ország képviselői gyűltek össze Annapolisban a Bush amerikai elnök által összehívott izraeli-palesztin békekonferencián. Bush és az úgynevezett közel-keleti Kvartett reménye az, hogy a felek között ismét megindul a tárgyalási folyamat, amely egyszer már majdnem elvezetett a megegyezéshez.
2000-ben közel álltak a békéhez
2000-ben, még Bill Clinton elnöksége idején a felek már tettek egy kísérletet az úgynevezett "végső státusz" vita megoldására, de nem tudtak megegyezni.
Sok kommentátor Jasszer Arafatot hibáztatta, amiért nem fogadta el az izraeliek ajánlatát, például a Kelet-Jeruzsálem feletti ellenőrzést.
Clinton például azzal válaszol Arafat bókjára, hogy "ő nem nagy államférfi, mert kudarcot vallott, és a kudarc oka Arafat".
Politiológusok szerint azonban azért esett kútba a megegyezés, mert Izrael azt mondta: Araftnak le kell mondania arról, hogy a zsidó állam megalakulásakor elmenekült palesztinok és leszármazottaik visszatérhessenek. A kudarc után jött Ariel Sharon választási győzelme és az újabb palesztin intifáda.
Kulcskérdés: mi legyen a palesztin menekültekkel?
A "visszatérés joga" az egyik kulcskérdés lesz a mostani tárgyalásokon, és nagy kérdés, hogy ezúttal a palesztinok előállnak-e valamilyen kompromisszumos javaslattal.
A helyzetet komplikálja, hogy Bush Ariel Sharon volt izraeli miniszterelnök pozícióját támogatta a visszatérés kérdésében - mutatott rá elemzésében a New York Times.
Az amerikai elnöknek ugyanakkor érdeke a rendezés, mert felismerte, hogy az iszlám világban tapasztalható Amerika-ellenesség egyik forrása a közel-keleti konfliktus megoldatlansága, és az a tény, hogy Washingtont Izrael pártfogójának tartják a térségben.
"Azért jöttünk össze, mert közös célunk, hogy két demokratikus állam, Izrael és Palesztina éljen egymás mellett, békében és biztonságban. Az izraeliek és palesztinok olyan vezetőket választottak, akik készek a nehéz kompromisszumokra" - mondta Bush.
A két oldal szkeptikusai szerint lehetetlen a megegyezés
Az amerikai elnök ugyanakkor értésre adta, hogy Clintonnal szemben nem akarja "kényszeríteni" a feleket, hanem rájuk bízza a tárgyalást.
A konferencián Szíria és Szaúd-Arába is részt vesz, amelyek még mindig nem ismerték el Izraelt. Közben a radikális Hamasz máris árulónak kiáltotta ki Mahmud Abbaszt, a jeruzsálemi siratófalnál pedig húszezer ortodox zsidó tüntetett a konferencia ellen.