Sz. Bíró Zoltán a parlamenti választásokról azt mondta: az eredménynek semmilyen hatása sincs a kormány összetételére, a kabinet minden bizonnyal a jelenlegi tagokkal működik tovább a voksolás után is.
Az egyetemi tanár hangsúlyozta: Oroszországban nincsenek valódi, erős társadalmi felhatalmazással rendelkező pártok, sem civil kurázsi, sem helyi hatalom, és nincs meg az a politikai kultúra, amely szélesebb közegben ellensúlyozni tudná az elnöki hatalmat.
Mi lesz Putyinnal?
Utóbbival összefüggésben a szakértő kifejtette: nehéz megítélni, hogyan alakul Vlagyimir Putyin sorsa a tavaszi elnökválasztás után; az alkotmány szerint ugyanis két egymást követő periódus után nem lehet újra elnök. Az államfő nemrég azt mondta, hogy meghatározó szerepet akar betölteni az elnöki ciklusának lejárta után is.
Felvetődött, hogy Vlagyimir Putyin mandátuma lejártával miniszterelnök lenne - ő az Egységes Oroszország párt listavezetője -, de Sz. Bíró Zoltán nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy az államfő ezzel beérné. Ha mégis ez történik, akkor az csak taktikai lépés lehet egy későbbi elnöki visszatéréshez - tette hozzá.
Cserélgetnek?
Az a legvalószínűbb, hogy valaki - pillanatnyilag legnagyobb eséllyel a szeptemberben kinevezett miniszterelnök, Viktor Zubkov - felváltja majd Vlagyimir Putyint tavasszal, de ez minden bizonnyal csak egy, a négyéves ciklusnál rövidebb mandátum lesz, előkészítendő a jelenlegi államfő visszatérését.
A távoli és nehezen elérhető helyeken egyébként már megkezdődtek a parlamenti választások, a többi területen az állampolgárok december 2-án adhatják le a voksukat.
Hanganyag: Nagy Tamás