A sztrájk leginkább az egykori NDK-ban érezteti hatását, mert a keletnémet mozdonyvezetők zöme tagja a munkabeszüntetést meghirdető GDL szakszervezetnek.
A vasutasokat tömörítő és egyben a többi forgalmi alkalmazott érdekeit is képviselő szakszervezet ellenzi a sztrájkot, annál is inkább, mert a nyáron rövid alkudozás után 4,5 százalékos fizetésemelésben állapodott meg a vasúttársasággal.
Ezt a GDL határozottan kevesli, és azt is követeli, hogy a vasúttársaság vele, mint független, önálló érdekképviseleti szervvel kössön szerződést a mozdonyvezetők fizetésemeléséről.
A GDL jelezte, hogy a szombat hajnali két óráig tartó sztrájkot azonnal beszünteti, ha a vasúttársaság módosít eddigi álláspontján és kedvezőbb javaslattal áll elő. Erre a jelek szerint semmi kilátás, és a Spiegel című hírmagazin nem tartja kizártnak, hogy még a karácsony előtti forgalmat is sztrájkok bénítják majd.
Napi tízmillió euró mínusz
Csütörtökön az ország keleti felében a vasúttársaság a helyi érdekű járatok alig 15 százalékát tudta elindítani, a nyugati tartományokban pedig a nagyvárosok forgalmának szempontjából kulcsfontosságú HÉV-szerelvényeknek csak mintegy a fele közlekedett.
A tartományok közti és nemzetközi forgalmat bonyolító IC és ICE járatok csaknem kétharmada indult menetrend szerint, habár az egykori NDK-ban ezen a téren is komoly fennakadások voltak, ezért a vasúttársaság a Drezda és Berlin közti régióban autóbuszokkal szállította az utasokat.
De nemcsak a személyforgalmat, hanem a teherszállítást is súlyosan érinti a szombat hajnalig tartó sztrájk: a keleti tartományokban szerda óta csaknem valamennyi szerelvény vesztegel, és az elmaradó alkatrészek miatt az iparban, főképp az autógyártásban, már többfelé rövidített műszakokat iktattak be.
Becslések szerint a teherszállítás akadozása naponta több mint 10 millió euró veszteséget okoz a gazdaságnak.