Igor Csesztyin, a Természetvédelmi Világalap (WWF) orosz szervezetének az igazgatója elmondta: szerdán már két delfint találtak a parton, még életben, de olyan állapotban, hogy megmentésükre nincs remény. A delfinekről néhány nap múlva lehet majd felbecsülni, milyen veszélyt jelent számukra a Kercsi-szorosban a vasárnapi viharban kiömlött mintegy 1300 tonna pakura - mondta.
Csesztyin szerint a pakurától összeragadt tollú madarak megmentését hivatalos részről úgy képzelték el, hogy az állatokat össze kellene gyűjteni, Krasznodarba szállítani és ott megtisztítani. "Ez így természetesen nem működhet, ezért kedden reggel önkéntesek láttak hozzá a megmenthető madarak helyszíni megtisztogatásához" - mondta.
Viktor Zubakin, az orosz madárvédők szövetségének elnöke arról beszélt, hogy 11 olyan madárfaj él a környéken, amely ritka és veszélyeztetett volta miatt szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által kiadott Vörös Könyvében, a Kercsi-szoros ugyanis a költöző madarak útvonalán terül el. Ugyanakkor úgy vélte: remélhető, hogy nem madarak tízezrei, csupán ezrei esnek majd a környezetszennyezés áldozatává.
5-10 évig tarthat a következmények felszámolása
Alekszej Kiszeljov, a Greepeace nemzetközi környezetvédő szervezet toxikológiai programjának vezetője szerint a következmények felszámolása 5-10 évig eltarthat. A tengervízbe került pakura mintegy negyede - vagyis a vasárnap kiömlöttből mintegy 300-400 tonna - az első 24 órában lesüllyed a fenékre, majd az idő és a víz felmelegedésével újra a felszínre kerül. Mindennek a hatása a következő üdülési szezonban is megmutatkozik.
Igor Csesztyin (WWF) derűlátóbban ítélte meg a helyzetet: a magasabb hőmérséklettel a pakura lebomlása is megkezdődik - mondta.
Az új lelőhelyek kiaknázásának felfüggesztését javasolják
A környezetvédelmi szervezetek képviselői javasolták, hogy Oroszország a hasonló környezetszennyezések elkerülése érdekében függessze fel a kontinentális talapzaton lévő új lelőhelyek kiaknázását a Kaszpi-tengeren, a Szahalinon, Kamcsatkán és az Északi-sarki kontinentális talapzaton, azért is, mert egy hasonló szennyezés következményeinek felszámolása ott még sokkal nehezebb feladat lenne, mint a Kercsi-szoros környékén.
Kiszeljov követelte: tiltsák meg, hogy folyami hajókon szállítsanak kőolajat és kőolaj-származékokat, és vizsgálják át alaposan az ilyen termékeket szállító összes hajót. Szerinte ugyanis a rendelkezésére álló adatok szerint a kettétört Volga-nyefty 123 nevű hajót az úgynevezett párizsi memorandum szerint már le kellett volna írni.