Félelmek a gázos mumustól

Infostart
2007. november 14. 18:04
Több európai államban az energiaipar mumusaként tekintenek az orosz állami monopóliumra, a Gazpromra. Az utóbbi években a világ egyik meghatározó energiavállalatává vált intézményt gyakorlatilag a Kreml stratégiai fegyverének tartják, amely magatartásával befolyásolni tudja a politikai folyamatokat a szomszédos országokban. A cég vezetése viszont azt hangoztatja, hogy túlzóak a vádak, a Gazprom kereskedni akar.

Vlagyimir Putyin elnök kormányzása idején az egykori szovjet óriáscég szárnyalásnak indult, és mára a világ ötödik legnagyobb cégévé nőtte ki magát. Összvagyona megközelíti a 240 milliárd dollárt.

A Gazprom roppant fontos Putyin számára - az elnök azzal próbálja meg kompenzálni a szuperhatalmi státusz elvesztését, hogy energetikai hatalommá akarja átformálni Oroszországot.

Mint a Sunday Times megjegyzi: Putyin sokakat meglep azzal, hogy részletekbe menően tudja, mi történik a Gazpromnál. Nincs olyan fontos döntés, amelynek kapcsán ne tájékoztatnák - állítja a lap.

Ezért is van az, hogy Európában aggódnak a Gazprom befolyása miatt. Például azt vetik a Kreml szemére, hogy a Gazprom útján avatkozott be az ukrán belpolitikába és zsarolta Fehéroroszországot.
A cégnél elutasítják a vádat, és azt mondják: csak az a céljuk, hogy a piacihoz közelítő árat kapjanak a több éven át kedvezményesen szállított nyersanyagért.

Másik érvük az, hogy Ukrajnában a Kreml által támogatott keményvonalasok ellenére az utóbbi években nyugatbarát erők voltak hatalmon. Fehéroroszország kapcsán pedig Európában nem tudták a helyi demokratikus erők letörésével vádolni Moszkvát - révén, hogy éppen a diktatórikus állam vezetésével vitázott.

Az a tény azonban, hogy Európa gázellátásának negyedét orosz forrásokból fedezik, aggodalmakat keltett az EU-ban és különösen azokban az országokban, amelyeknek rossz történelmi emlékeik vannak Moszkvával kapcsolatban.

Egyes politikai erők attól tartanak, hogy Moszkva vagy elzárja a gázcsapot, ha neki nem tetsző politikai változásokat tapasztal, vagy pozícióját kihasználva emeli majd az árakat.

A Gazpromnál erre az a válasz: nem érdekük, hogy megbízhatatlannak tűnjenek, mert akkor nem lenne kinek eladniuk.

Paradox módon az aggodalmak ellenére Európa nem igazán próbál semmit sem enni a függés csökkentésére, sőt a függés még nőhet is. Erre világított rá egy mostani energetikai konferencián Paolo Scaroni, a legnagyobb olasz gáz- és olajcég az ENI főnöke.

Európa ugyanis egyre inkább gázzal akarja működtetni erőműveit. Az eredmény: a még inkább való függés az algériai és orosz szállítóktól - állította.

Az energetikai szektor külföldiektől való védelmének és a más országokban való energetikai beruházásoknak egy további magyarázata még az, hogy az orosz állam addig akarja fejni ezt a tehenet, amíg lehet.

Az orosz költségvetés a magas olajárak nyomán tudott jelentős tartalékokat képezni, és a külföldön befektető állami cégek is az államkasszát gazdagítanák.