Franciaországban nem jár a legtöbb vonat, nem léptek fel a párizsi Operaház és a Comédie Francaise művészei.
A francia vasutasok már kedd este óta sztrájkolnak - az ország 700, nagysebességű vasúti járatából például csak 90 üzemel - a városi tömegközlekedés pedig ismét szinte alig működik.
Van, aki inkább szállodában aludt, mások a görkorcsolyát választották
Ez több százezer dolgozónak okozott fejfájást. Van, aki másokkal együtt ült autóba, de sokan biciklivel, vagy görkorcsolyával indultak útnak. Olyan, a városon kívül élő dolgozók is akadtak szép számmal, akik Párizsi szállodákban éjszakáztak, hogy elkerüljék a forgalmi káoszt.
A francia kormány ötmilliárd eurót akar megspórolni azzal, hogy meg akarja nyirbálni több mint másfél millió közlekedési és egyéb dolgozó "különleges" nyugdíját. A javarészt nehéz fizikai munkát végzők ugyanis a többieknél jóval korábban, 50 éves korukban fejezhetik be karrierjüket, ami többletköltséget jelent az államnak.
Zárva az Opera is
Érdekesség, hogy a párizsi Opera dolgozói már 1698 óta, egy akkor kiadott királyi rendelet értelmében jogosultak a korkedvezményre.
Sarkozy elnök azt állítja, hogy a franciák nagy része elfogadja a változás szükségességét, és ezért is választották meg. Mint fogalmazott: "végigviszem ezeket a reformokat. Semmi sem tántorít el a céltól".
Egyes szakszervezetek hajlanak az alkura
A CGT szakszervezet szóvivője, Oliver Sekai azonban azzal vágott vissza: nem reform az, amikor a franciáknak többet kell dolgozniuk kevesebb nyugdíjért. Szerda délutánra azonban világossá vált, hogy még ez a befolyásos szakszervezet is elfogadja, hogy változásra van szükség.
A CGT például a Xavier Bertrand munkaügyi miniszterrel folytatott találkozón elfogadta, hogy a különleges nyugdíjak kérdését ágazatokra lebontva vizsgálják meg.
Azaz: egyes munkaköröket úgymond "beáldozhatnak", ha más dolgozóknak megmaradhat a kedvezmény. A CFDT szakszervezet főnöke pedig "manőverezési lehetőségről" beszélt, és azt mondta: nem értelmetlen iszapbirkózást kell folytatni, hanem javítani kell a szociális partnerek közötti viszonyt.
Sarkozy, mint francia Thatcher
Az elnök egyfajta francia Margaret Thatcherként tekint magára, és missziójának tartja, hogy letörje a francia gazdaságban hagyományosan nagy hatalommal bíró szakszervezeteket.
Kérdés, hogy meddig hajlandó elmenni: 1995-ben olyan komoly utcai zavargások törtek ki az akkori nyugdíjreform tervei miatt, hogy a kormány kénytelen volt meghátrálni.