A most 57 éves Arthur H. Bremert 53 évi szabadságvesztésre ítélték annak idején emberölés kísérletéért, de harmadolták büntetését, és most feltételesen szabadlábra helyezték. A marylandi Hagerstown börtönében ülte le büntetésének zömét, onnan szabadult ki pénteken.
Wallace a feketék elkülönítésének harcos híve volt, ellenezte a hatvanas években a színes bőrűek polgári jogait szavatoló törvények elfogadását.
Alabama kormányzójaként küzdött a feketék integrációja ellen. Világszerte hírhedtté vált, amikor kiállt az Alabamai Egyetem kapujába, hogy személyesen akadályozza meg az első két fekete diák beiratkozását, nyíltan dacolva John Fitzgerald Kennedy akkori elnök elkülönítést megszüntető politikájával.
A nyolcvanas évek elején azonban visszavonta rasszista nézeteit, és igyekezett jó viszonyt kialakítani a feketék vezetőivel, aminek révén számos fekete választó szavazatát sikerült elnyernie az 1983-as kormányzóválasztáson.
Négy ízben is megválasztották Alabama állam kormányzójává, és négyszer pályázott (eredménytelenül) az elnöki tisztségre is (1964-ben, 1968-ban, 1972-ben és 1976-ban).
1972. május 15-én éppen a Demokrata Párt elnökjelöltségéért kampányolt a marylandi Laurelben, amikor Bremer meglőtte. Wallace deréktól lefelé megbénult, és második kormányzói megbízatásának egy részében, illetve harmadik és negyedik megbízatásának egész ideje alatt tolókocsiban ülve látta el teendőit.
Bremert nem politikai megfontolások vezérelték merényletében, hanem az a vágy, hogy "híressé váljék".
Mint annak idején leírta naplójában, eredetileg voltaképpen Richard Nixon akkori elnök ellen tervezte a merényletet, de amikor azt kivihetetlennek látta, akkor döntött úgy, hogy Wallace-t választja áldozatául.