Bár Spanyolországot gyakran példaként hozzák fel arra, hogy miként kell a két oldal gesztusaival lezárni a fájdalmas történelmi múltat, Rómában éppen ennek az ellenkezőjét láthatták a járókelők.
A Vatikán által mártírnak nevezett, a háború idején megölt közel ötszáz spanyol pap és apáca boldoggá avatása ugyanis utcai verekedésekbe torkollt a spanyol hívők és az odautazott baloldali tiltakozók között.
Ismét felszínre kerültek a kölcsönös sérelmek
Az 1936 és 39 között zajló konfliktusban Franco tábornok falangista csapatai mészárolták a baloldali érzelmekkel vádolt spanyolokat, míg a Republikánusok oldalán harcoló kommunista és anarchista csoportok templomokat gyújtottak fel és papok ezreit ölték meg.
Állást foglalt a Vatikán?
XVI. Benedek pápa vasárnap közülük avatott boldoggá 498-at, ami az első lépés a szentté váláshoz való úton.
Az eseményen több tucat spanyol érsek és más vallási vezető, valamint közel harminc ezer spanyol zarándok is részt vett. Ott voltak azonban a spanyol baloldal képviselői is, akik szerint a polgárháború idején az egyház a német nácik által támogatott Franco tábornok oldalára állt.
Guernica vs. megölt fiatal papok és apácák
A tüntetők a háború egyik borzalmas epizódjára emlékezve, Picasso Guernica című festményétnek másolatát tartották a magasba. Egy másik transzparensen pedig ez állt: azok, akik gyilkoltak, kínoztak, és kizsákmányoltak, nem lehetnek boldogok.
Egyes jelentések szerint a hívők ez utóbbi felirat miatt támadtak rá a tüntetőkre. Bár a katolikus egyház határozottan támogatta a választott kormányt megdöntő Frankó több évtizedes diktatúráját, a hívők azt vetik a baloldal szemére, hogy a papság elleni támadások már a polgárháború kezdete előtt néhány évvel megkezdődtek.
Időzítés: a parlament a Franco-diktatúra emlékeiről szavaz
A Vatikán lépése többek között azért kavarta fel az érzelmeket, mert a spanyol parlament a héten szavaz a Franco-rezsim áldozatainak jelképes kárpótlásáról. Zapatero miniszterelnök nagyapját is a tábornok emberei végezték ki. A törvény értelmében el kell tűntetni a diktatúra jelképeit és ebbe akár a francoista oldal halottjainak a templomokban található emléktáblái is beletartozhatnak.
Bizalmatlanság a szocialista kormány és a Vatikán viszonyában
Megfigyelők megjegyzik, hogy a szocialisták 2004-es győzelme óta, jegessé vált Madrid és a Szentszék viszonya. A szocialista kormány ugyanis a diktatúra éveinek felemlegetése mellett támogatja a melegházasságokat és a terhességmegszakítást, valamint kevesebb támogatást ad az egyháznak.