Lengyelországban - akárcsak Magyarországon - továbbra is erősen befolyásolja a közéletet az ország 20. századi történelme.
A legendás filmrendezőnek, Andrzej Wajdának megvan minden oka, hogy gyűlölje az egykori kommunista vezetést, mivel édesapja azok között a lengyel tisztek között volt, akiket a szovjet hatóságok 1940-ben szinte ipari módszerekkel gyilkoltak meg.
A 20 ezer embert azután ölték meg, hogy a Molotov-Ribbentropp paktum alapján a náci Németország és a sztálini Szovjetúnió felosztotta Lengyelországot.
Wajda filmjével gyógyítani akar
Andrzej Wajda emlékeztetett: a bűntett mellett ott volt a katyni hazugság - a háború után azt tanították az iskolákban, hogy a tiszteket a nácik ölték meg, és a Szovjetúnió csak a kilencvenes években ismerte be az igazságot.
"1945 óta ez volt a lengyel-szovjet barátság alapja" - mondta a filmrendező a BBC-nek. Én azt remélem, hogy a film megnyugtatja a közvéleményt, mert végre lezárhatjuk ezt a fejezetet. Nem megtorlást akarok, hanem hogy túllépjünk rajta.
A film azonban minden bizonnyal felnyitja a régi sebeket és erősíti az oroszellenes hangulatot, amely kapóra jöhet Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök konzervatív pártjának a választások előtt.
Kényes téma a választások előtt
Andrzej Wajda ugyanakkor tiltakozott, amiért a kormányfő ikertestvére, Lech Kaczynski elnök az október végi voksolás előtt akarta megrendezni a hivatalos katyni megemlékezéseket.
A 81 éves filmrendező azt mondta: nem akarja, hogy a halottak, köztük apja emlékét politikai célokra használják fel.
A varsói elnöki hivatal - amely azzal érvelt, hogy a megemlékezést épp Andrzej Wajda filmpremierjéhez akarta igazítani - végül visszakozni kényszerült.
Az egyik elnöki tanácsadó szerint félreértelmezték az államfő kezdeményezését, és politikai ügyet csináltak az évfordulóból. Az elnök végül úgy döntött, hogy Katynra november 11-én, az ország függetlenségi ünnepén emlékeznek majd, három héttel a választások után.