Összeférhetetlenség, ahogy Szlovákiában és Németországban látják

Infostart
2007. október 4. 05:17
Szlovákiában és Németországban az érvényes jogszabályok nem tiltják, hogy a politikusoknak akár több állásuk vagy tisztségük legyen, a németeknél azonban már jó idege vita folyik arról, hogy a szövetségi és tartományi képviselőknek nyilvánosságra kell-e hozniuk más tevékenységből származó bevételeiket.

A százötven fős szlovák parlamentben nem ritka, hogy egy-egy képviselőnek akár több más, komoly elfoglaltsága is van.

Szép számmal akadnak olyanok, akik városukban vagy községükben a polgármesteri tisztséget is betöltik, esetleg orvosi vagy ügyvédi praxist visznek, hiszen az érvényes jogszabályok ezt nem tiltják.

Kormányzati szerepet a honatyák nem vállalhatnak, illetve, ha elfogadnak ilyen megbízatást, akkor átmenetileg le kell mondaniuk képviselői mandátumukról.

Belső előírások szabályoznak

Akad a parlamentben vállalati igazgató és egyetemi rektor is. A funkcióhalmozást csak az egyes pártok belső előírásai szabályozzák, van, ahol előírják, hogy egy képviselőnek már csak legfeljebb két más elfoglaltsága lehet.

A pártok így akarják biztosítani, hogy a honatya ne forgácsolja szét erejét és figyelmét, és főleg arra összpontosítson, amire a választóitól megbízást kapott.

Ez az igyekezet egyelőre nem sok sikerrel jár. Arról, hogy kinek milyen mellékes aktivitásai vannak, leginkább az évente elkészített bevételbevallások tanúskodnak.

A kötelező jelentések nyilvánosak, a világhálón is elérhetők. A tavaly kimutatásokból kiderül, hogy sok az olyan képviselő, akinek a képviselői fizetése csak aprópénz más bevételeihez képest.A német szövetségi törvényhozás, valamint a tartományi parlamentek tagjai túlnyomórészt közalkalmazottak, akik képviselővé választásuk után "pihentetik" addigi állásukat, azaz csupán a törvényhozói tiszteletdíjat kapják.

Persze vannak olyan képviselők is szép számmal, akik, szabadfoglalkozásúak lévén, a honatyai feladatok ellátása mellett is folytatni tudják addigi munkájukat.

Peter Gauweiler, korábbi bajor tartományi belügyminiszter képviselőként is folytatta ügyvédi tevékenységét, de még ellenzéki körök is csupán azt vethették a szemére, hogy közismertsége alaposan hozzájárult ügyfélkörének gyarapodásához.

Azt azonban senki sem róhatta fel neki, hogy képviselősége mellett továbbra is jogászként dolgozott, mert ezt nem tiltja törvény.

Noha a kérdés ismételten felmerült országos szinten is, a képviselőház minden esetben azzal utasította el a feladathalmozás betiltását, hogy ezáltal csak közalkalmazottak, illetve hivatásos pártemberek lehetnének törvényhozók, ami ellenkezne a demokrácia elveivel, mert nem tükrözné a társadalom valamennyi rétegének álláspontját.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Protics János (Pozsony) tudósítása
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Vincze András (München) tudósítása
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást