1957. október 4-én jutott el az űrbe az első ember alkotta szerkezet, az akkor a Szovjetunióhoz, ma Kazahsztánhoz tartozó Bajkonurból indulva.
Sokak szerint ez egyike a történelem legfontosabb eseményeinek, ami egyben megnyitotta az űrversenyt a Szovjetunió és az Egyesült Államok közt. Kezdetben a szovjetek tettek szert előnyre, hiszen a szputnyik fellövését követően Jurij Gagarin volt az első ember, aki eljutott a világűrbe, és a szovjetek hajtották végre az első űrsétát is. Az amerikaiaknak 1969-ben sikerült visszavágniuk, amikor Neil Armstrong a Holdra lépett.
A szovjet vezetés csak a szputnyik fellövése után több nappal jött rá az esemény jelentőségére, ekkor persze a propagandagépezet alaposan kihasználta. Ettől függetlenül az emberek a világ minden részén lelkesen nézték az éjszakai égen fénylő pontot - amelyről ma már tudjuk, hogy nem is a szputnyik, hanem a hordozórakéta második fokozata volt.
"A szputnyik fellövése legalább olyan jelentős lépés az emberiség számára, mint Amerika felfedezése. Az ember elkezdte a Földön túlra kiterjeszteni az életterét" - fogalmazott Jurij Karas, az orosz űrprogram egyik munkatársa.
Az évforduló kapóra jön az orosz űrkutatás számára is, amely a Szovjetunió megszűnését követő hosszú pangás után az utóbbi években ismét több pénzt kap. Ugyan az egy évtizedre elosztott mintegy 2.100 milliárd forintnak megfelelő összeg eltörpül a NASA költségvetéséhez képest, az oroszok mégis azt tervezik, hogy embert küldenek a Marsra. Egy szakértő szerint ez akár már 2020-ban megtörténhet.