Szeptemberben először dobtak le kis átmérőjű SDB bombát egy F-22-esről; előbbi egy földi célpontok ellen bevethető intelligens harceszköz. Ennek alakja inkább hasonlít egy rakétára, mint bombára, és mindössze mintegy 115 kilogrammot nyom.
A lövedéket azért tervezték, hogy a célpont megsemmisítése mellett - amelyet a mintegy 23 kilogramm robbanóanyag garantál - minél kevesebb járulékos kár keletkezzen, amely különösen a városi harc körülményei közepette fontos, a civil áldozatok minimalizálása érdekében.
Az F-22 nyolc darab SDB-t hordozhat, valamennyit belső bombakamrában, négy légiharcrakéta mellett. Felmerülhet persze a kérdés, hogy miért küldenék a világ valószínűleg legjobb és vitán felül legdrágább gépeit Afganisztánba és Irakba, ahol az A-10-es, F-16-os és F-18-as gépek minden hasonló feladatot képesek megoldani.
A válasz az, hogy az F-22-est még nem próbálták ki harctéri körülmények között, márpedig annak viszonyait nem lehet teljesen szimulálni a hadgyakorlatokon.
Másrészt az Irakkal szomszédos Szíriában és Iránban rengeteg szovjet és orosz légvédelmi eszköz működik, és ki lehetne próbálni, hogy ezek radarja képes-e befogni a lopakodó tulajdonságokkal felruházott F-22-est, amely már megjelenésével is komoly pszichológiai hatást kelthet.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a légi ellenfelek hiánya miatt az amerikai légierő gépei az utóbbi években éles bevetésen csak földi célpontokat támadtak, így ha gyakorlati hasznát akarják venni az F-22-esekbe ölt rengeteg pénznek, a Raptorokat is a földi erők támogatására kell bevetni.