A szétszórt hivatalnokoknak köszönhetően a szemfüles orosz újságírók megtudhatták, hogy a prototípus parancsnokát Szergej Kroskinnak hívják, a fejlesztés pedig a 20120 kódnév alatt zajlik.
Ennél is lényegesebbek a részletes technikai adatok, a tengeralattjáró vízkiszorítása például 3.950 tonna.
Az Oroszország legfontosabb nukleáris kutatóintézetének otthont adó zárt katonai város hivatalnokai ugyan gyorsan levették a közleményt a honlapról, de addigra az újságírók már elmentették maguknak.
A történtek után az orosz haditengerészet, a védelmi minisztérium és a fegyvergyártó vállalatok egybehangzóan tagadták, hogy létezne 20120 jelű projekt az országban.
Korszerű megoldások
Az információk természetesen eljutottak katonai elemzőkhöz is, akik szerint a Szarov nevet viselő kísérleti tengeralattjáró megjelenése hasonló a Kilo osztályú - a világ egyik legcsendesebbjének tartott - egységekéhez, ugyanakkor a mérete sokkal nagyobb.
A Kommerszant című orosz lap kommentárjában azt írta, hogy a kiszivárgott adatok radikálisan új technikai megoldások alkalmazására utalnak.
A lap elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz haditengerészet ismét kísérletezni kezdett a kis méretű atomreaktorok alkalmazásával a dízel meghajtású tengeralattjárók fedélzetén. Ez lehetővé tenné, hogy az egységek akár húsz napig is folyamatosan a felszín alatt maradjanak, miközben a jelenlegi orosz dízel-tengeralattjáróknál ennek maximális időtartama három-négy nap.
A információk egyben bizonyítják az orosz újrafegyverkezés gyorsaságát is - mióta Vlagyimir Putyin 2000-ben elnök lett, az orosz katonai büdzsé megnégyszereződött.
A fejlesztések közül kiemelkedik az első Borej-osztályú atom-tengeralattjáró, a Jurij Dolgorukij idei vízre bocsátása, valamint egy hatalmas vákuumbomba eheti kipróbálása.