A vasárnap az Északi-sarkra küldött dán kutatóhajónak az lesz a feladata, hogy szeizmológiai mérésekkel bebizonyítsa: a sarkvidék ugyanazon a kontinentális talpazaton van, mint a Dániához tartozó Grönland. Ezen az alapon Dánia jogosan formálna igényt az Északi sarkra.
A skandináv ország azonban ezzel nincs egyedül, ugyanis Oroszország, Norvégia és Kanada is ugyanezen az alapon követeli magának a sarkvidéket. Valki László nemzetközi jogász szerint a térség nemzetközi státusza egyelőre rendezetlen, így jogi eszközökkel nem lehet a sarkvidéket odaítélni senkinek.
Rendezetlen viszonyok
"A partvonaltól 200 mérföldes távolságban a nemzetközi jog elismeri bárkinek a birtoklását, kizárólag a gazdasági övezet érvényesül a vízen és a felszín alatt, beleértve a kontinentális talapzatot is. A vita abban van, hogy meddig is nyúlik a kontinentális talapzat. Ezt a nemzetközi közösségnek valamilyen formában el kellene fogadni" - hangsúlyozta a profeszor.
Erre gyakorlatilag semmi esély nincs, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között van ugyanis három ország is, amely ellentétes érdekeket képvisel az ügyben.
Az oroszok az északi sarkpont alatt már ki is tűzték zászlójukat, jelezvén, hogy a legészakibb pont már orosz föld. Kanada külügyminisztere a napokban demonstratívan megjelent a térségben, az Egyesült Államok viszont semleges területként ismeri el a sarkvidéket.
Ez utóbbi sem véletlen, a kontinentális talapzattal kapcsolatos egyezményt ugyanis Washington nem ratifikálta, így nem sok joga lenne magának követelni a területet.
Nagy a tét
A tét nem kicsi, hiszen - bár tíz éve még értéktelennek tartották a területet - az éghajlatváltozás miatt mostanra elérhetőbbé váltak a jégtakaró alatt az ásványkincsek. Egyes számítások szerint a még feltáratlan kőolaj- és földgázmennyiség negyede van a sarkvidék alatt, ez több százmilliárd dollár értékű lehet, emellett a jégtakaró olvadásával stratégiai fontosságú lehet új hajózási útvonalak kijelölése.
Valki László szerint nem alakul ki háborús helyzet az Északi-sark miatt, egyelőre ugyanis csak diplomáciai lépések történtek. A professzor ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a tengerjogban szokásostól eltérően rövid idő alatt egyezmény születhet az Északi-sarkról.
Ezt az elméletet gyengíti, hogy a BBC szerint két megoldási javaslat létezhet: az egyik Dániának és Kanadának, a másik pedig Oroszországnak és Norvégiának kedvez.
Hanganyag: Nagy Tamás