Az izraeli lépés célja, mint a kormányfő hangsúlyozta, minden lehetséges erővel támogatást nyújtani Abbásznak és a mérsékelt palesztin erőknek a palesztin szükségkormány létrehozása és a Gázai övezetnek a Hamász radikális iszlám mozgalom általi elfoglalása után.
A palesztin mérsékeltek támogatása "bátorítást nyújthat nekik, hogy olyan irányba tegyenek lépéseket, amellyel megteremthetik a tartalmi párbeszéd kezdetének lehetőségét" - jelentette ki Olmert a kabinetülésen.
Egy héttel ezelőtt Izrael, jó szándéka jeléül, továbbította a Palesztin Hatóságnak járó adókat, amelyek átutalását a Hamász hatalomra jutásakor befagyasztották. Így Abbász 17 hónap óta először tudta kifizetni a palesztin köztisztviselők teljes bérét.
A palesztin foglyok szabadon bocsátásáról két héttel ezelőtt állapodott meg Olmert és Abbász Sarm-es-Sejkben tartott találkozójukon.
A döntés után az izraeli biztonsági szervek egy bizottság ajánlása nyomán véglegesítik a szabadlábra helyezendő Fatah-tagok névsorát. Olyanok nem jöhetnek szóba, akik halálos áldozatokat követelő akcióban való részvétel miatt ítéltek el. Nincsen szó, egyelőre, az ötszörös életfogytiglanra ítélt Marvan Bargutinak, a Fatah egykori ciszjordániai vezetőjének szabadon bocsátásáról sem.
Ezt követően még 48 óra azoknak a rendelkezésre, akik egyes foglyok elengedése miatt keresetet nyújtanak be az izraeli legfelsőbb bírósághoz.
Palesztin foglyok korábbi szabadon bocsátásai rendszerint kiváltották a palesztin támadásokban érintett családokat képviselő csoportok tiltakozását. A palesztinok az Izraelben fogva tartottakat a "megszállással szembeni ellenállás hőseinek" tekintik.
Jelenleg mintegy 10 ezer palesztint tartanak fogva izraeli börtönökben.