Gyors megoldást szeretne az Európai Bizottság az alkotmányos szerződés körüli vita lezárására.
A testület azt tervezi, hogy még az idén új szöveget fogad el. A dokumentumot persze nem alkotmánynak neveznék, hiszen az elnevezés több országban is "kiverné a biztosítékot", hanem szerződésnek.
Így a népszavazások kiírása is elkerülhető lenne, a tagállamok parlamentjei ratifikálnák a dokumentumot - értesült az InfoRádió bizottsági forrásból.
A testület szerint három hónap alatt összeállítanák a szöveget, amelynek nem szabad elvontnak és nehezen érthetőnek lennie, sőt: hosszúnak sem.
A konvent által évek alatt kidolgozott alkotmányos szerződés több száz oldal nehezen emészthető jogi szöveg, olykor bekezdésnyi hosszúságú mondatokkal.
Fontos az is, hogy ebből a francia és holland népszavazáson elbukott dokumentumból a használható és lényeges elemek átkerüljenek az új szerződésbe.
Ilyen a rotációs, három tagállamból álló két és fél éves elnökség - a jelenlegi féléves helyett -, a közös külügyminiszteri poszt létrehozása, nem feltétlen miniszteri titulussal, nehogy valamely tagállamban ezt kifogásolják, és végül a minősített többségi szavazás elvének minél szélesebb körű bevezetése.
A bizottságban úgy vélik: megakasztja a fejlődést az, ha egy-egy kérdésben egyetlen tagállam szavazata miatt bukik meg egy javaslat.
A munka a tervek szerint a júniusi uniós csúcs után indulna, egy kormányközi konferenciával.
Az IGC olyan mandátumot kapna, hogy néhány hónap alatt dolgozza ki a szöveget, 2008-ban a tagállamok ratifikálhatnák azt, 2009-ben pedig, a következő európai parlamenti választásokon már életbe is lépne.
A testület szerint egy, a nizzai szerződéshez hasonló dokumentumra van szükség, amely azonban túllép azon.
A bizottságban sürgetik az intézményi reformokat, már csak azért is, mert a jelenlegi rendszert még hat tagállamra tervezték, a nizzai szerződéssel pedig 27 ország befogadására tették többé-kevésbé alkalmassá.
Január elseje óta pedig pont 27 állam tagja a közösségnek, ugyanakkor Horvátország is szeretne minél előbb csatlakozni, Zágrábon kívül pedig még a Nyugat-Balkáni államoknak is uniós tagságot ígért valamikorra Brüsszel.
Póth Attila