A miniállam még több mint hatvan évvel a II. világháború bejezése után is neheztel a volt Csehszlovákia két utódállamára a Benes-dekrétumok alapján véghezvitt vagyonelkobzások miatt, amelyek Liechtenstein polgárait is érintették.
A hercegség szerint annakidején jogtalanul kobozták el polgáraiktól vagyonukat, mivel a kis állam lakói nem német nemzetiségűek, a II világháború alatt pedig semlegesek voltak, így a dekrétumoknak rájuk nem lett volna szabad vonatkozniuk.
A szlovák kormány illetékesei szerint a diplomáciai kapcsolat hiánya a két ország között nem jelent komoly problémát, és nincs hatással az ország polgáraira és a gazdasági kapcsolatokra sem.
A szlovák külügyminisztérium szóvivője szerint Pozsony elismeri Liechtenstein függetlenségét és szuverenitását, és bármikor készen áll a diplomáciai kapcsolatok létesítésére. Hasonló értelemben nyilatkozott korábban a cseh kormány illetékese is, ám azt is közölte, hogy esetleges kártérítésről Prága nem hajlandó tárgyalni.
A Benes-dekrétumokat nemrég ismét élesen bírálták a németországi szervezetek képviselői. Edmund Stoiber bajor kormányfő hétvégi beszédében hangsúlyozta, hogy a Benes-dekrétumok ellentétesek az európai joggal, szellemmel és kultúrával.
Leszögezte, hogy az Európai Unió alapértékeit az emberi jogok, a szabadság, az igazság, s a hazához való jog jelenti, a kontinens jövőjét ezen oszlopokra kell építeni, nem pedig elüldözésekkel kapcsolatos dekrétumokra.