Először felrobban a hordozóeszköz, majd a nagy bombából több száz kisebb szóródik szerteszét, akár négy futballpályányi területen. A minibombák egy része napokkal, hetekkel, vagy akár évekkel a konfliktus után robban fel, és így a háború a békében is szedi áldozatait.
Legutóbb Izrael vetett be ilyen eszközt a tavalyi libanoni harcokban. Az izraeli védelmi erők akkor azt mondták: a lehető leginkább próbálják minimalizálni a polgári áldozatok számát, de a kazettás bomba lényege éppen az, hogy aránytalanul nagy számban tizedeli a polgári lakosokat.
Világszerte 400 millióan élnek olyan területeken, ahol ilyen bombák szóródtak szét, és nem csak ott, ahol a kelet-európai közgondolkodás szerint "amúgy is háborúznak".
A szétszóródott kazettás bombák például Európában, a volt Jugoszlávia területén is megtalálhatók.
Limában most 70 ország részvételével konferencia kezdődött, amely előkészíti a fegyver betiltásáról szóló, valószínűleg jövőre elkészülő szerződést.
A magyar honvédelmi miniszter a héten jelezte, hogy Ausztriával együtt támogatja a kazettás bombák betiltását.
Az igazán nagy arzenállal rendelkező országok, mint Kína, Oroszország és az Egyesült Államok, viszont ellenzik a tilalmat. Európában Nagy-Britannia, Franciaország és Németország, Dél-Amerikában pedig Argentína, Brazília és Chile is gyárt ilyen eszközöket.
Egyre több ország kezdi azonban szalonképtelennek nevezni a kazettás bombákat, és a tiltakozás mellett konkrét lépéseket is tesz.
Norvégia jár az élen, ahol a nagy összegekkel rendelkező nyugdíjalapok például nem fektetetnek be kazettás bombákat gyártó cégekbe. Belgiumban pedig törvény tiltja, hogy hiteleket vagy más szolgáltatásokat nyújtsanak a gyártóknak.