Meghalt Borisz Jelcin volt orosz elnök. A CNN értesülése szerint a politikus halálát szívelégtelenség okozta.
Kun Miklós történész az InfoRádióban elmondta: Jelcin érdekes pályát futott be, tipikus pártcsinovnyikként kezdte, majd az első, nép által megválasztott államfője lett Oroszországnak.
1987 novemberében fellázadt Gorbacsov ellen, a peresztrojka gyorsítását sürgette - emlékeztetett. Kun Miklós hozzátette: akkor Jelcint még letaszították posztjáról.
Ekkor már megkezdte az ellenzék szervezését, majd az 1991 puccs idején tért vissza a hatalomba - tette hozzá.
A történész szerint egyik legnagyobb érdeme az volt, hogy betiltotta a kommunista állampárt működését Oroszországban.
Az Egyesült Államokkal rendkívül szívélyes volt a kapcsolat - mondta a történész. Hozzátette: nyitott Japán és Németország irányába.
Jugoszlávia szétesése vereség volt a számára. A belső támadások alatt Jelcin egy ügyes húzással Putyint emelte be a hatalomba - közölte Kun Miklós.
Életrajz
A mult-kor.hu portál szerint Jelcin a szverdlovszki (ma: jekatyerinburgi) terület Butka nevű falujában, 1931. február 1-jén, paraszti családban született. Alsóbb iskoláinak befejezése után egy darabig építkezéseken dolgozott, majd elvégezte az uralszki Kirov Műszaki Főiskola építészeti karát.
Ezután 1955-től végigjárta az építőipari hierarchia minden fokát: volt művezető, építésvezető, trösztvezető, mielőtt 1963-ban kinevezték a szverdlovszki építőipari kombinát élére.
Harmincévesen, 1961-ben belépett a Kommunista Pártba. 1968-ban a szverdlovszki területi pártbizottság osztályvezetője lett. 1976-tól ugyanitt volt első titkár, és ebben a minőségében 1984-ben tagja lett a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének. 1985-ben bekerült az SZKP Központi Bizottságának apparátusába.
1985. december 24-én az SZKP moszkvai városi bizottsága őt választotta meg fővárosi első titkárnak.
Az 1991. június 12-ei köztársaságielnök-választást a szavazatok 57,38 százalékával nyerte meg.